Abban láthatólag nincsen eltérés a korábbi kormányzati politikától, hogy a vállalt jövő évi költségvetési hiánycélt tartani kell. Azaz abból indulhatunk ki, hogy 2012-ben 2,5 százalékos hiánnyal kell számolni. Ennek eléréshez a kormány által már bemutatott Széll Kálmán Terv maradéktalan teljesítése, az év közbeni 250 milliárd forintos zárolás bázisba való építése és a vártnál kisebb mértéke miatt további, akár több százmilliárd forintos kiadáscsökkentés, vagy bevételnövelés kell. Azaz az idei évhez képest akár 1300 milliárd forinttal is csökkenteni kellhet majd a költségvetés egyenlegét.
A mostani nemzetközi gazdasági helyzetben valójában az a kérdés, hogy az ország képes-e ekkora lépést végrehajtani, mivel a hiánycél tarthatatlansága komoly finanszírozási problémákat is hordozna magában. Azaz azt érdemes megnézni, hogy milyen ára lesz a jövő évi rendkívül komoly átalakításokra építő költségvetésnek. A kormánynak valószínűleg arra is fel kell készülnie, hogy képes legyen már a költségvetési év elején egy tartalékalapot képezni, egy esetlegesen tovább mérséklődő gazdasági növekedés ellensúlyozására.
Az egyik legkönnyebben végrehajtható intézkedés-csoport az idén elrendelt 250 milliárd forintos zárolás, majd az azt törvényi erőre emelő költségvetési törvénymódosítás érvényesítése lesz. Ugyanis a tárcák már kénytelenek voltak beállni erre a finanszírozási szintre, azaz nem lesz a működés szempontjából váratlan a jövő évi pénzügyi mozgástér. Ebből a szempontból egy nehézség lehet, ha néhány minisztériumnál, vagy háttérintézménynél úgy oldották meg az elvonást, hogy jövő évre toltak át feladatokat.
A jövő évi költségvetés szempontjából igazán nagy kérdés, hogy a Széll Kálmán Tervben szereplő intézkedések közül mennyit sikerül olyan szinten megvalósítani, hogy az jövő évben valóban hozza a kívánt megtakarítási szintet. A foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő lépések (például álláskeresési járadék idejének csökkentése, táppénz szabályok megváltoztatása, családtámogatási ellátások mértékének befagyasztása) önmagában 195 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek. Végrehajtási oldalról a kormány viszonylag jól áll az ezt megalapozó intézkedésekben. A Policy Agenda szerint amennyiben nem lesz a gazdaságban valamilyen negatív fordulat, amely növelné a munkanélküliek számát, akkor tartható az ezen a területen kitűzött cél.
A nyugdíjrendszert érintően jövő évben 93 milliárd forintos megtakarítást tervez a kormány, amelyből 88 milliárd forint a rokkantnyugdíjasokat érinti. Ebben a kérdésben már komoly lemaradás tapasztalható, és ezt támasztja alá az számára írt, a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentés.
A most júliusban a kormány által is elfogadott dokumentum szerint, 2012-ben indulna el 220 ezer rokkantnyugdíjon lévőnek a felülvizsgálatot, akik közül 120 ezer embert szeretnének a munkaerőpiacra visszajuttatni, vagy foglalkozási rehabilitációra küldeni. Amennyiben átlag 60 ezer forintos rokkantnyugdíjjal számolunk, akkor 120 ezer ember esetén ennek éves hatása 86-88 milliárd forint körül van. De ehhez az kellene, hogy már januártól ne kapjanak ellátást a nyugdíjrendszerből. Ez a végrehajtás jelen állapota szerint lehetetlennek látszik, azzal nem is számolva, hogy a foglalkozási rehabilitációs programok költsége, illetve a volt rokkantnyugdíjasok után fizetendő közfoglalkoztatási költségek más ágon ugyan, de kiadást eredményeznek a költségvetés számára.
A közösségi közlekedés területén 45 milliárd forintos megtakarítási cél részben tarthatónak látszik. Ugyanakkor van ebben egy olyan elem, amely jelentős társadalmi indulatokat is kiválthat, ez pedig az utazási kedvezmények kérdése. Láthatólag a kormány többször elkezdte a kedvezményrendszer megváltoztatását megalapozó kommunikációs kampányát, de érdemi döntés egyelőre nem született. Ennek az is lehet az egyik oka, amire korábbi elemzéseinkben többször felhívtuk a figyelmet, hogy fenntartható üzleti működési struktúra nélkül csak politikai kára lesz bármilyen meglévő kedvezmény megnyirbálásának, miközben pénzügyi hatása nem lesz érzékelhető.
A felsőoktatás területén nem látszik, hogy milyen intézkedésekkel sikerül alátámasztani a Széll Kálmán Terv céljait. Ugyan a jövő évre esedékes 12 milliárd forintos kiadáscsökkentés nem jelentős, de egy kiélezett költségvetési helyzetben bizonyosan szükséges lesz.
Az egészségügy kapcsán, azon belül is a gyógyszertámogatást érintően 83 milliárd forintos kiadáscsökkentés egy részére már születtek intézkedések. Ugyanakkor a jelentős megtakarítással járó lépésekről ősszel tárgyal a kormány. Ezen a területen lehetséges a korábban rögzített finanszírozási szint elérését - írja a Policy Agenda.
Az állami és önkormányzati finanszírozás terén megjelölt 32 milliárd forintos megtakarítás csak akkor érhető el, ha még ősszel sikerül megállapodni az önkormányzatokkal a kötelező feladatok köréről. Ebben az esetben az állam képes csökkenteni a támogatásukat, bár a korábbi években felgyülemlett működési problémák miatt 2012 így is komoly finanszírozási gondokat fog jelenteni a települések számára.
A nyár elejéig tervezett gazdasági növekedési pálya láthatólag nem tartható, azaz fel kell készülnie a kormánynak egy kisebb mértékű bővülésre. Ezt mutatta, hogy a miniszterelnök már 100 milliárd forintos megszorító csomagról beszélt, amely az idei évet érinti majd. Ennek időarányos hatás feltehetően jövőre 400 milliárd forint körül lehet, azaz a kormány most ekkora bevételkieséssel számolhat a vártnál rosszabb alakulása miatt.
Ennek a lépésnek az intézkedésekkel megalapozott terve nem ismert. Ezért nehéz is becsülni, hogy ezen a területen milyen kockázatokkal kell számolni végrehajtási oldalról. Ugyanakkor az a döntés, hogy már idén ősszel beavatkozik a kormány az mutatja, hogy nem akar támadási felületet adni a piacoknak a jövő évi költségvetés hitelességének kérdésében.
A Policy Agenda álláspontja szerint a rosszabb GDP adatoknak lesz egy komoly, a lakosságot is érintő hatása, ez pedig a jövő évi nettó jövedelmek szinten maradása, vagy csökkenése. A személyi jövedelemadó esetében a kormány kénytelen lesz lemondani arról, hogy a szuperbruttósítást megváltoztassa, ugyanakkor az adójóváírás esetében akár a teljesen megszüntetés mellett is dönthet. Ezzel tud további bevételekhez jutni. Ugyanakkor ez a lépés kompenzáció nélkül egyértelműen a nettó bérek csökkenéséhez vezethet. A kormánypártok számára egy ilyen lépés felvállalása azt is jelenti, hogy az egykulcsos adóból származó esetleges politikai előnyöket el is veszítik, és inkább elégedetlen választói tömegekkel kell szembenézniük.
Várhatóan a jövő évi költségvetési egyik fő kommunikációs harca az lesz, hogy azt milyen jelzőkkel látják el a közvélemény számára a pártok. Az ellenzéki csapásirány mindenképpen a megszorításokat fogja kihangsúlyozni, és a szegényellenességet. Miközben a kormány azzal érvel majd, hogy a költségvetés nem megszorít, hanem esélyt ad a munkanélküliek számára (lásd közmunka), illetve hatékonyabban használja fel a közjavakat (lásd gyógyszerkassza).
Az biztos, hogy a költségvetési hiányt megalapozó intézkedések status quo-t érinteni fogják, ezáltal komoly ellenállást válthatnak ki. A lakossági terhek növekedése várhatóan direkt módon nem lesz tetten érhető, mivel nem általános értelmű lépéseket (mint például áfaemelés) hajt majd végre a kormányzat, hanem egyes csoportokat érintő változásokat. Ennek egy fordulópontja lehet, ha a szétszórt konfliktusok összeérnek, és általános elégedetlenségbe csapnak át. Ugyanakkor a kormánypártok mostani népszerűsége miatt nem várható, hogy a költségvetés kapcsán komoly társadalmi ellenállás alakuljon ki.
