A Magyar Kormány a 2011 tavaszán benyújtott konvergenciaprogramjában még 3%-os GDP-növekedéssel, az 10. legmagasabb növekedési rátájával számolt. Az IMF héten megjelent prognózisa azonban már csak a 14. helyre teszi hazánkat az Unióban: 1,7%-os nemzeti össztermékbővüléssel számol. A Matolcsy György által bemutatott 2012-es költségvetési tervezet ugyanakkor még a Nemzetközi Valutalapnál is borúlátóbb: a magyar kormány új célszáma (1,5%-os növekedés) csak a 17-19. helyre lenne elegendő az EU-ban.
 
Tény, hogy szinte egész Európában romlottak a gazdasági kilátások, kizárólag Észtország, Svédország és Portugália mondhatja el magáról, hogy a tavasszal kitűzött célkitűzései még szeptemberben is reálisnak tűnnek. Ugyanakkor a konvergenciaprogramok, az IMF előrejelzései és a magyar kormány új célszámainak összevetéséből kiderül, hogy egyedül Görögország gazdasági kilátásai romlottak a magyarénál nagyobb mértékben fél év alatt.
 
A Policy Solutions elemzése kiemeli, hogy a volt szocialista blokk lehet jövőre a kontinens motorja, mivel a friss előrejelzések szerint Észtország 4, Románia 3,5, Szlovákia 3,3, Lengyelország 3 százalékos növekedéssel számolhat. Azonban az is egyértelműnek tűnik, hogy a régión belül a magyar lesz a leglassabb ütemben növekedő gazdaság, még akkor is, ha sikerül teljesíteni a kormány által kitűzött célt.
 
A politikai elemző intézet összehasonlításából kiderül, hogy a magyar konvergenciaprogram már tavasszal is az EU egyik legmagasabb inflációs rátájával számolt. A 3,4 százalékos tervnél csak a románok adtak meg magasabb célt Brüsszelnek (3,5 százalék). A helyzet a gazdasági válság kiújulásával sem változott: a kormány 4,2 százalékra emelt inflációs célkitűzésénél csak Romániában vár hajszálnyival nagyobb pénzromlást az IMF. Érdekesség ugyanakkor, hogy az IMF mind a tavaszi konvergenciaprogram, mind Matolcsy György által jelzettnél jobb inflációs adatot (3%) előlegez meg Magyarországnak.
 
A tavaszi konvergenciaprogram, az IMF előrejelzése és a kormány 2012-es költségvetési terve is nagyságrendileg azonos, 10-11%-os munkanélküliséggel számol a jövő évre. Ezzel Magyarország a 27 uniós tagállam közül a kilencedik legmagasabb munkanélküliségi rátával fog rendelkezni, melyhez ráadásul Európa legalacsonyabb foglalkoztatottsága is társul. Magyarország két makrogazdasági területen viszont pozitívebb képet mutat: a költségvetés hiányának a GDP 3%-a alatt tartása és az államadósság 72%-ra csökkentése eltér a más területeken látható kedvezőtlenebb tendenciáktól.