Világgazdaság

Ársatuban az élelmiszergyártók - Pánikban az állattenyésztők

Az elmúlt időszakban minden költségtényező nőtt az élelmiszer-feldolgozóknál, amelyet csak kevéssé tudtak érvényesíteni átadási áraikban. Ráadásul jön az újabb hullám: nagymértékben drágul a takarmány.

A tavalyi adatok egyértelműen mutatják, hogy a belföldi élelmiszer-értékesítés csökkent, de az bővülése ezt egy pontig tudta ellensúlyozni. Ez utóbbiban nagy segítségére volt az ágazatnak a gyengülő és az exportot sokáig ilyen módon támogató forint. Mindez azonban nem volt elegendő arra a legtöbb ágazat esetében, hogy a jövedelmezőség javuljon. Bár a 2011-es üzleti év összevont eredményei még nem állnak rendelkezésre, nagyon valószínűnek tűnik, hogy az ágazat eredménye nem javult a megelőző évhez képest, vagyis hozzávetőleg 40–50 milliárd forint körül lesz.

A jövedelmezőség javulásának legfőbb gátja az alapanyagok folyamatos drágulása, amely előbb a növényi termékeket, majd – némi átmenettel – az állati eredetű termékeket érintette jobban. Minden olyan élelmiszer-ipari alág esetében, amely jelentős mértékben használ fel mezőgazdasági nyersanyagokat, az inputköltségek jelentős, sokszor drámai mértékben emelkedtek. További költségtényezők növekedése is sújtotta az élelmiszeripart – jószerével minden kiadás emelkedett. Ennek megfelelően nőttek az energiaárak, a bérköltségek, a szállítási költségek. Ezzel szemben a kimeneti árak, vagyis az átadási és végső fogyasztói árak ennél jóval kisebb mértékben tudtak csak nőni.

Ennek legfőbb oka, hogy az áruházláncok felé – néhány kivételes terméket leszámítva – csak rendkívül kismértékű áremelést lehet érvényesíteni, vagy azt sem. A hagyományos ellenállásán túl azért is verte vissza egészen a közelmúltig nagyobb erővel a feldolgozók áremelési kísérleteit, mert a fogyasztás amúgy sem nőtt. A lakosság alacsony vásárlóereje kikényszerítette az árak szinten tartását, ameddig ez még lehetséges volt.

Ez csak a legutóbbi időkben kezd összességében megváltozni, amelyet az élelmiszerek inflációja is jelez. A megnövekedett költségeket teljes mértékben áthárítani azonban szinte egészen lehetetlen, részben a már említett alacsony lakossági vásárlóerő miatt, részben mert a kereskedelem továbbra sem engedi a magasabb árak „tesztelését”.
Az élelmiszeripar terhei összességében az elmúlt időszakban nem csökkentek tehát, sőt, egyes kisebb adóknak – így a környezetvédelmi díjnak, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak, a chipsadónak stb. – köszönhetően még nőttek is.

Az sem segített az ágazaton, hogy a foglalkoztatottak túlnyomó része abba a bérezési kategóriába tartozott, akinél bérkompenzációt kellett végrehajtani, amelynek elmaradása esetén az ezzel járó szankciókat egyes cégek nem merték vállalni. A tavalyi év problémái után – most már jól látszik – egy újabb áremelkedési hullám következik a takarmányféleségeknél, amely egészen biztosan jelentős hatást fejt majd ki az állati termékek előállítóira, így a feldolgozókra is.

Egy, a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó állattenyésztő a napokban megjegyezte: szinte már pánik van a fizikai piacokon, amelyet jól jelez, hogy amikor 668 dollárért szeretett volna szóját vásárolni, akkor a visszaigazolás időtartama alatt megdrágult a termék annyira, hogy mire újra visszaigazolták a vételt, tovább drágult. Így az áru tonnája két óra leforgása alatt 710 dollárra drágult.

A sertéshizlalók, a baromfitenyésztők és a tejtermelők részéről máris érkeznek olyan jelzések, amelyek azt mutatják: komoly baj kezd kialakulni. A feldolgozók körében évek óta esedékes konszolidáció ezzel valószínűleg felgyorsul a közeljövőben, ami előbb-utóbb elkerülhetetlenül egyes élelmiszer-ipari cégek csődjéhez fog vezetni. Várható tehát, hogy az élelmiszer-infláció második fél évi felpörgésével párhuzamosan – és ennek ellenére – lassan az élelmiszer-ipari feldolgozók fogják bezárni a kaput, és így az ágazat által foglalkoztatottak számának folyamatos leépülése tovább folytatódik.

Beruházások keleten

Milliárdos nagyságrendű beruházásokról folyik konkrét tárgyalás Magyarország, valamint Kazahsztán és Oroszország között. Előbbi esetében a magyarok egy többprofilú mezőgazdasági komplexum megépítésében vállalhatnának konkrét szerepet, Oroszország esetében pedig egy nagyobb lúdtartó telepet indítanának be magyar segítséggel – tudta meg a Világgazdaság Farkas Imrétől, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárától. A korábban a Vidékfejlesztési Minisztériumnál dolgozó Farkas Imre hozzátette: a lúdtenyésztő komplexumban takarmánykeverő, pecsenyeliba- és hízottliba-tenyésztés is helyet kapna, a fejlesztésről konkrét ígéret van az orosz fél részéről.

Az államtitkár szerint a technológiaszállításon kívül a hazai élelmiszerek számára is fontos új piac lehet Oroszország, Kazahsztán, valamint más keleti államok, így Kína és az arab világ. Farkas Imre úgy látja: a jövőben többek között a zöldség-gyümölcs ágazat kaphat újra lehetőségeket a keleti piacon, valamint jelentős igény mutatkozik Oroszország részéről a hazai vadhúsra is. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország határozott GMO-ellenessége jelentősen segíti a piacra jutást több ország esetében.

Az államtitkár szerint a technológiaszállításon kívül a hazai élelmiszerek számára is fontos új piac lehet Oroszország, Kazahsztán, valamint más keleti államok, így Kína és az arab világ. Farkas Imre úgy látja: a jövőben többek között a zöldség-gyümölcs ágazat kaphat újra lehetőségeket a keleti piacon, valamint jelentős igény mutatkozik Oroszország részéről a hazai vadhúsra is. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország határozott GMO-ellenessége jelentősen segíti a piacra jutást több ország esetében. -->

BÉT - Napi események Magyar Nemzeti Bank (MNB) ár Nemzetközi konfliktusok Audi Hungaria Motor Kft. makroadatok állattenyésztőGazdák és termelők Tőzsdei elemzések forintárfolyam Oroszország Hitelek: lakás A második Orbán-kormány GKI energetika autó gyógyszeripar makromutatók mario draghi Google Inc. fogyasztási cikkek Ipsos Élelmiszerpiac A munka világa Deviza- és árupiac élelmiszeripar Gazdák és termelők ingatlanpiac