Világgazdaság

Helyzetbe hozták a kkv-kat?

Kilenc hónap telt el az új közbeszerzési törvény (Kbt.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése óta. A tapasztalatokról Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvédet, európai uniós szakjogászt kérdeztük.

– Az új Kbt. egyik célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat. Volt itt előrelépés?
– A viszonylag kisebb értékű beszerzéseknél nem kétséges, hogy sikerült aktivizálni ezt a vállalkozói kört. Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő maga dönti el, melyik vállalkozásokat hív meg az eljárásra. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a kisebb értékű beszerzéseknél olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek. A problémát az jelentheti, hogy a nagyobb szereplők – kapcsolódó vállalkozásokon keresztül – ezt ki tudják játszani. Másrészt a beruházások volumene olyan mértékben esett vissza, hogy a törvény említett rendelkezései sem fogják alapvetően kibillenteni a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat a holtpontról. Magasabb értékű beszerzéseknél az ajánlatkérő megteheti, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja azoknak az ajánlattevőknek a számára, amelyek az előző évben egy adott szintnél – árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forintnál, építési beruházás esetén egymilliárd forintnál – kisebb nettó árbevételt értek el. Ez az úgynevezett fenntartott szerződések köre, viszonylag ritkán alkalmazzák ajánlatkérők.

 – Sok kritika érte az irreálisan alacsony ár jogintézményét.
– A kritikákat egyértelműen alátámasztja a gyakorlat. Jelenleg akkor irreálisan alacsony az ellenszolgáltatás, ha több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegétől. Ez az összeg gyakran nincs párhuzamban ajánlatkérő valós igényeivel, de előfordulhat az is, hogy rosszul számolta ki a becsült értéket. Többször előfordult, hogy az összes, vagy majdnem az összes ajánlattevőnek indokolnia kellett az ajánlatában szereplő „irreálisan alacsony árat”, holott a valós értékhez ez állt közelebb. Ez az indokolási kötelezettség aránytalan adminisztrációs terhet ró az ajánlattevőkre. Másrész pedig – tapasztalataim legalábbis ezt támasztják alá – ajánlatkérők gyakran olyan indokolásokat is elfogadnak, melyeket egyébként – a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján – nem kellene. Az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás megállapítását a benyújtott ajánlati árakhoz kellene viszonyítani, így ki lehetne szűrni a valóban irreálisan alacsony ajánlati árakat.

– A szakértők sokat vitatkoztak arról, hogy miként határozható meg az ajánlatok hiánypótolható tartalma. Kikristályosodott-e valamiféle joggyakorlat?
– Születtek mértékadó döntések az ügyben, de azt biztosan állíthatom, hogy pontot nem tehetünk a vita végére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak lényege, hogy a szakmai (műszaki) tartalom nem hiánypótolható, mivel az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor beáll. Előfordult, hogy egy építési beruházás kapcsán a döntőbizottság azt állapította meg, hogy érvénytelenné kellett volna nyilvánítani azt az ajánlatot, amelynek mintaköltségvetésben két – egyébként néhány ezer forint értékű – tétel vonatkozásában 0 forintos ár szerepelt. Az indoklás szerint az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, azaz nem fedte le ajánlatával a teljes építési beruházást. Egy-egy ilyen emberi tévedésen jelentős értékű megrendelések elnyerése múlhat.

– Kormányzati cél volt az uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzések szakmai kontrolja. Milyen formában valósul ez meg?
– Ma már kijelölt szervezetek ellenőrzik a közbeszerzési eljárások szabályszerű lebonyolítását. Nagyobb projekteknél „folyamatba épített” ellenőrzést folytatnak le, a kisebbeknél „utóellenőrzés” történik. Az ellenőrző szervezet tanúsítványt ad ki, amely nélkül a támogatás nem hívható le, fontos tehát, hogy az ellenőrző szervezethez mindig időben megérkezzenek a dokumentumok. Ez a jogszabály szerint a támogatott felelőssége, de a legjobb, ha ezt a felek külön szerződésben rögzítik.

– A statisztikák szerint csökkent a jogorvoslatok száma. Ezt pozitívan kell értékelnünk?
– A jogorvoslatok száma inkább a magas jogorvoslati díjak miatt csökkent. Az új szabályozás ebben nyilván a nagyobb, tőkeerős cégeknek kedvezett. A kisebb cégek számára a jogorvoslat költsége túlságosan magas. Ezt a helyzetet rontja, hogy éppen ez az a vállalkozói réteg, amely a jelenleg nem engedheti meg magának, hogy a közbeszerzési ajánlatok összeállítására plusz munkatársat foglalkoztasson, vagy külsős szakembert vegyen igénybe.

Csaba Ferenc-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek