BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

The Times: Az első szögek egyike a szovjet koporsóban

Horn Gyula már az 1980-as évek közepén azzal keresett meg több nyugat-európai országot, köztük Nagy-Britanniát, hogy Magyarország közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az akkori Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) - írta a szombati The Timesban Sir Malcolm Rifkind. Kádár János állítólag azt mondta Margaret Thatchernek a határ megnyitásáról: azért történt, hogy az a magyar, aki először utazik nyugatra, azt mondhassa magában: "miért disszidáljak most, amikor jövőre is disszidálhatok".

A brit politikus felidézte azt is, hogy Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök 1988-ban megkérdezte Kádár Jánost: Magyarország miért nyitotta meg nyugati határait a magyar turisták számára. A magyar pártvezető válasza szerint a döntés nehéz volt, de a Politikai Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy az a magyar, aki először utazik nyugatra, azt mondhassa magában: "miért disszidáljak most, amikor jövőre is disszidálhatok".

A veterán brit politikus, aki a korábbi konzervatív brit kormányokban egyebek mellett a védelmi és a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte, a tekintélyes konzervatív brit napilap által olvasói levélként közölt visszaemlékezésében felidézi, hogy a nemrégiben elhunyt egykori magyar kormányfő az 1989-es ausztriai határnyitás előtt öt évvel személyes üzenetben kért tőle titkos találkozót egy "érzékeny ügyben". Rifkind akkor a brit külügyminisztérium államtitkára, Horn Gyula pedig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője volt.

Sir Malcolm szerint hasonló kérést kaptak a magyar politikustól francia és nyugatnémet külügyi kormányilletékesek is. Abban az időben a brit kormány csak a magyar külügyminisztériummal állt kapcsolatban, és "nagyon szokatlan" volt - éppen ezért "nem is lehetett nem tudomást venni róla" -, hogy egy magas szintű pártintézmény jelentkezik ilyen megkereséssel - írta Rifkind. A brit politikus beszámolója szerint Horn Gyula a találkozón közölte vele, hogy Magyarország nem a "szovjet dominanciájú gazdasági tömbön", a KGST-n keresztül, hanem közvetlenül szeretné felvenni a kapcsolatot az EGK-val. Moszkva nem tudott erről a döntésről, és a magyarok nem is akarták ezt a szovjet fél tudomására hozni addig, amíg nem voltak bizonyosak abban, hogy az EGK kedvezően fogadja a kérést. A megkeresés az EGK részéről kedvező fogadtatásra lelt, és ez volt "az első szögek egyike a szovjet koporsóban" - fogalmaz a szombati The Timesban megjelent írásában Sir Malcolm Rifkind.

A brit politikus felidézte azt is, hogy Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök 1988-ban megkérdezte Kádár Jánost: Magyarország miért nyitotta meg nyugati határait a magyar turisták számára. A magyar pártvezető válasza szerint a döntés nehéz volt, de a Politikai Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy az a magyar, aki először utazik nyugatra, azt mondhassa magában: "miért disszidáljak most, amikor jövőre is disszidálhatok".

Kapcsolódó cikkek