A jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába – állapította meg Székely László ombudsman a Méltó kezdet elnevezésű vizsgálat keretében. Így a fogyatékkal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye nem valósul meg maradéktalanul. Az alapjogi biztos ezért a nemzetgazdasági miniszter és az emberierőforrás-miniszter intézkedését kérte.
A vizsgálatban kiderült, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának az iskolai végzettség hiánya mellett az az oka, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, és nem igazodik a valós igényeihez. Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe, és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.
A KSH legutóbbi 2012-es felmérése szerint tíz megváltozott munkaképességűből mindössze kettő dolgozik. A foglalkoztatottság lehetősége inkább csak azok számára adott, akiknek olyan típusú tartósan fennálló betegségük, egészségi problémájuk, funkcionális zavaruk, illetve egyéb korlátozottságuk van, amely a munkavégzésben csak kevésbé akadályozó.
Az érintettek egészségkárosodásuk leggyakoribb okaként (65 százalék) mozgássérülést, végtagok vagy ezek részeinek hiányát, bénultságot jelöltek meg, ezt követik a tartós vagy krónikus betegségek (58 százalék), illetve a nagy betegségek (daganat, transzplantáció – 31,3 százalék) előfordulása. Az érintettek közel negyede szegénységben él, kapcsolatrendszerük a teljes népességhez képest jóval beszűkültebb, és nagy részüknél igaz, hogy háztartásában egyáltalán nem él foglalkoztatott. Eközben harmaduk alapfokú, 38,8 százalékuk szakiskolai vagy szakmunkásképző végzettséggel, 16,5 százalékuk érettségivel, 3,9 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A 767 ezer (354 ezer férfi és 413 ezer nő) 15–64 éves megváltozott munkaképességűből 185 ezren tartoztak 2011-ben a gazdaságilag aktívak közé. Aktivitási arányuk 24,1 százalékot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeké 67,8 százalékot, foglalkoztatási arányuk 18,1 százalék, munkanélküliségi rátájuk pedig 24,9 százalék volt, szemben a változatlan munkaképességűeket jellemző 60,8 százalékos, illetve és 10,2 százalékos értékkel. A megváltozott munkaképességűek több mint négyötöde a 45–64 éves korcsoportba tartozik, ezen belül kétharmaduk 55–64 éves.
A KézenFogva Alapítvány „Ránk számíthatsz a munka világában!” akkreditált programja 200 fő megváltozott munkaképességű inaktív és védett szervezeteknél foglalkoztatott személy munkába állítását célozza meg – nyilatkozta lapunknak az alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatás vezetője. Fehér Miklós elmondta, hogy a sikeres elhelyezkedés érdekében a munkavállalók fele nyílt munkaerő-piaci integrációjukat elősegítő komplex vagy célzott fejlesztésben részesül. A program két éve alatt negyedük nyílt munkaerő-piaci szolgáltatóknál kap állást. Fehér Miklós szerint a munkavégzés fontossága a programjukban nemcsak a fizetésről szól, hanem az emberi kapcsolatokról, a közösségről is. Felhívta a figyelmet, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával a vállalat nem csak az éves rehabilitációs hozzájárulás (964 ezer 500 forint egy fő után évente) fizetése alól mentesülhet, de a dolgozó profithoz is juttathatja a céget.
1,3 milliárd a foglalkoztatóknak
„A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató, akkreditált szervezetek számára kiírt pályázaton 46 foglalkoztató összesen 1,3 milliárd forint támogatást nyert” – ismertette pénteken a nemzetgazdasági miniszter Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár döntését. Varga Mihály elmondta, ebből az összegből 624 új munkahelyet létesíthetnek a megváltozott munkaképességű emberek számára, továbbá 104 munkahely átalakítására is lehetőség lesz egy éven belül. Soltész korábban közölte, hogy az Új Széchenyi Tervben mintegy 47 milliárdot fordítottak a megváltozott munkaképességűek segítésére, ebből 21,5 milliárdot foglalkoztatásra és képzésre.
