Világgazdaság

Eszközkezelő: Eddig senkit sem kellett még kiköltöztetni

A bankok és az ügyfelek is elégedettek a Nemzeti Eszközkezelővel, a költségeket viszont az állam állja, így a kormánynak kell eldöntenie, össztársadalmi szinten szükség van-e a folytatásra – mondja Csillag Tamás vezérigazgató. A felajánlott ingatlanok többsége a válságtól mélyebben érintett régiókból származik

– Hol tart a Nemzeti Eszközkezelő az ingatlanok átvételében?

– Április végén elérte a 19 ezret a felajánlott ingatlanok száma, a megvásárolt és lezárt ügyletek száma pedig 7500-nál tartott. Az év utolsó negyedévére a felajánlások elérik a jogszabályban meghatározott 25 ezres keretszámot, és a vásárlásokat legkésőbb a jövő év közepére le is zárjuk.

– A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 120 ezer körül van a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanok száma. Elegendő lesz a 25 ezres keret?

– Ezt a két számot nem érdemes összehasonlítani. Nem minden bedőlt hitelnél érdemes, jogszerű és méltányos az eszközkezelő megoldását igénybe venni. Az eszközkezelő az adófizetők pénzéből működik, az állam vásárolja meg ezeket az ingatlanokat, és biztosítja a lakhatást utána. Úgy lett kitalálva, hogy azoknak a családoknak segítsen, akik tartósan nehéz helyzetbe kerültek.

– Megtörténhet, hogy 25 ezernél több ingatlant ajánlanak fel?

– Igen. Becsülni lehet, de pontosan megmondani nem, hogy mennyi a jogszabályi feltételeknek megfelelő jogosult, és közülük mennyien fordulnak majd hozzánk. A jelenlegi szabályozás szerint 25 ezernél több ingatlant nem vásárolhatunk meg.

Azt mondta kedden a Portfólió konferenciáján, hogy elképzelhető a program folytatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Bencze Tamás ugyanakkor arra célozgatott, hogy nem terveznek ilyet.

– Pontosítani szeretnék. Azt mondtam, az elhangzottak alapján a bankok szerint hatásos és jó a program, ők jónak tartanák a folytatását vagy a kibővítését, az ügyfelek részéről is lenne rá igény. A harmadik fél azonban, az állam, mely a költségvetési forrásokat biztosítja. Azt, hogy előnyös-e a folytatás össztársadalmi szinten, a kormányzatnak kell megítélnie.

– Mennyi pénzébe kerül a program az államnak?

– A megvásárolt 7500 ingatlanért 27-28 milliárd forintot fizettünk ki eddig. Az idén még 8 ezer ingatlant fogunk megvásárolni további 30 milliárd forintért. Azt a 37 milliárd forintot, amit az idén a költségvetés biztosított a számunkra, fel fogjuk használni. Lényeges, hogy minden egyes költségvetési forinttal több mint két forint hitelintézeti követelést váltunk ki. Eddig közel 60 milliárd forintnyi követelés visszafizetését engedték el a pénzügyi szolgáltatók.

– Az adósok visszavásárolhatják az ingatlanjukat. Ha ez megtörténik, akkor ez megtérül, nem?

– Elvileg megtérül, mivel az adósoknak az általunk kifizetett vételáron lehet az ingatlant visszavásárolni, jelentős visszavásárlásokra viszont nem számítunk. Az adósok, sőt az együtt lakó örököseik is határozatlan ideig, akár életük végéig bérelhetik ezeket a lakásokat.

– Eközben az eszközkezelő tartja karban az ingatlanokat?

– A szabályozás szerint igen.

– Mennyi ennek az éves költsége?

– Ezt még nehéz megbecsülni. Erre az évre 2,5 milliárd forintot terveztünk hibajavításra, karbantartásra, üzemeltetési kiadásokra, ami szerintem elég lesz.

– Ennyi a bérleti díjakból be is folyik?

– Ennyi bérleti díjnak be kellene folynia, sőt többnek is, de nem az volt viszont a szempont a bérleti díjak kialakításakor, hogy fedezzék az üzemeltetés költségét, ezeket szociálpolitikai megfontolásokat alapján határozták meg. Mivel eléggé vegyes a portfólió állapota, és még a vásárlások nagy része hátra van, csak körülbelül egy év múlva tudjuk majd megbecsülni, ezek a díjak végül elegendőek lesznek-e az üzemeltetésre.

– Regionális vagy más megoszlás látszik a felajánlásokban?

– A kezdetektől a keleti országrészből ajánlják fel a legtöbb ingatlant, Pest megyéből is sok felajánlás érkezik, miközben a Dunántúl viszonylag alulreprezentált.

– Mik a tapasztalatok a programba került ügyfelek fizetési hajlandóságával kapcsolatban?

– A hajlandóság kifejezetten jó, a fizetőképesség kevésbé. Az ügyfelek jelentős részének sok egyéb tartozása is van, náluk gondot jelenthet a bérleti díj. Az eredeti elképzeléseknél viszont lényegesen jobban alakulnak a fizetések, a kiszámlázott lakbérek mindössze 20-25 százalékával csúsznak a lakók, de nagyon intenzíven foglalkozunk a beszedéssel.

– Eddig hány lakót kellett kiköltöztetni?

– Egyet sem kellett, hiszen ha valaki felhalmozza a maximálisan megengedhető hat hónapos tartozást, még akkor sem költöztetjük ki, csak megszűnik a határozatlan idejű bérleti szerződés, ami helyett felajánlunk egy határozott időtartamút. Eddig 57 esetben kellett felmondanunk a határozatlan idejű szerződést, eddig szinte mindenki elfogadta a felajánlott másik szerződést.

– Az ócsai lakóparkkal mi a helyzet?

– Január 1-től átsorolta a jogszabály az eszközkezelőhöz, azóta egy kategóriába esik minden üresen álló ingatlanunkkal, vagyis pályázat útján adhatjuk ki. Elsősorban azok pályázhatnak, akik már az ügyfeleink, de el akarnak költözni egy másik ingatlanba. Ha így nem sikerül feltölteni a lakásokat, szociális szempontok alapján más pályázók is elhelyezhetők az ingatlanokban. Az eddig meghirdetett lakásokra jelentős volt a túl kereslet, kizárt, hogy üresen maradjanak.

Nemzetközi konfliktusok A Monetáris Tanács kamatdöntései Petro Porosenko európai parlamenti választás Ukrajna Orbán Viktor Oroszország Jobbik-ügyek ingatlanpiac