Oroszországtól az ukrajnai háború mellett az is távol tartja a befektetőket, hogy a nyugati országok egyre keményebb szankciókat dolgoznak ki, a piaci reakciók alapján pedig az igazi vesztes Moszkva lehet.
A leértékelődő rubel magas inflációhoz vezet, amire a jegybank szigorúbb monetáris politikával reagálhat, ez pedig még nagyobb pofont adna a gazdaságnak. Egyre több tőke hagyja el az országot, miközben az ország csődkockázati mutatója folyamatosan emelkedik. Oroszország így egyre nehezebben és magasabb kamattal talál befektetőket, akik megvennék az adósságpapírjait. A Reuters értesülése szerint ezt meg is lovagolná EU: a következő szankció az orosz állampapírok vásárlásának tilalma lenhetne.
Az ukrán gazdaságban is érezteti hatását az eszkalálódó konfliktus. Az ukrán nemzeti bank megtiltotta mától a bankkártyás valutafelvételt, kötelezővé tette a pénzküldemények hrivnyában történő kifizetését, és új elszámolási rendszer bevezetésével lassítja a bankközi devizapiaci ügyleteket. A bankok az ügyfelek megbízásait úgy teljesíthetik, hogy egy analitikus számlára előre átutalnak bizonyos mennyiségű hrivnyát, majd erről a számláról legkorábban az átutalástól számított harmadik munkanapon hajthatnak végre devizavásárlást a bankközi piacon.
Közben folytatódott a fegyveres konfliktus, amely néhány napja az Azovi-tenger partjára is kiterjedt. Az ukrán Nemzetvédelmi Tanács (RNBO) szóvivője azt közölte, hogy magukat „békefenntartónak” nevező orosz katonák foglalták el Novoazovszk várost.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.