Mélyponton a rubel, valutaválság Ukrajnában
Oroszországtól az ukrajnai háború mellett az is távol tartja a befektetőket, hogy a nyugati országok egyre keményebb szankciókat dolgoznak ki, a piaci reakciók alapján pedig az igazi vesztes Moszkva lehet.
A leértékelődő rubel magas inflációhoz vezet, amire a jegybank szigorúbb monetáris politikával reagálhat, ez pedig még nagyobb pofont adna a gazdaságnak. Egyre több tőke hagyja el az országot, miközben az ország csődkockázati mutatója folyamatosan emelkedik. Oroszország így egyre nehezebben és magasabb kamattal talál befektetőket, akik megvennék az adósságpapírjait. A Reuters értesülése szerint ezt meg is lovagolná EU: a következő szankció az orosz állampapírok vásárlásának tilalma lenhetne.
Az ukrán gazdaságban is érezteti hatását az eszkalálódó konfliktus. Az ukrán nemzeti bank megtiltotta mától a bankkártyás valutafelvételt, kötelezővé tette a pénzküldemények hrivnyában történő kifizetését, és új elszámolási rendszer bevezetésével lassítja a bankközi devizapiaci ügyleteket. A bankok az ügyfelek megbízásait úgy teljesíthetik, hogy egy analitikus számlára előre átutalnak bizonyos mennyiségű hrivnyát, majd erről a számláról legkorábban az átutalástól számított harmadik munkanapon hajthatnak végre devizavásárlást a bankközi piacon.
Közben folytatódott a fegyveres konfliktus, amely néhány napja az Azovi-tenger partjára is kiterjedt. Az ukrán Nemzetvédelmi Tanács (RNBO) szóvivője azt közölte, hogy magukat „békefenntartónak” nevező orosz katonák foglalták el Novoazovszk várost.
