Február elsejével töredékére eshet vissza a lakossági devizahitelek állománya Magyarországon, miután az Országyűlés tegnap elfogadta az azok forintosításáról szóló jogszabályt. Az új jogszabály a jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza alapú hiteleket érinti: a február elsejével forintra váltott kölcsönök kamatát a budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) kötik. A kamatfelár az eredeti szerződésben alkalmazott mértékűre esik vissza, ám nem lehet kevesebb, mint egy százalék, emellett lakáshitelnél a 4,5, szabad felhasználású jelzáloghitelnél pedig az 6,5 százalékot nem haladhatja meg. (Az eredeti javaslatban még két százalékos minimum, és a végül elfogadottnál 1, illetve 0,5 százalékponttal magasabb maximumok szerepeltek.) Az átváltási árfolyamnál nincs változás az eredeti elképzeléshez képest, maradt a (a svájci frank alapú hiteleknél 256,47, az euró alapúaknál 308,97).
A forintosítástól csak bizonyos esetekben lehet eltekinteni: így a 2020 végéig lejáró szerződéseknél, illetve azoknál az adósoknál, akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Azok is kérhetik az átváltás mellőzését, aki a jelenleg hatályos szabályozás mellett is jogosultak lennének devizahitelt felvenni.
A forintosításról szóló jogszabály külön rendelkezik az árfolyamgátas szerződésekről is. A legfontosabb szabály, hogy az érintett kölcsönök törlesztőrészlete nem emelkedhet az árfolyamrögzítés öt éves időszaka alatt, csak abban az esetben, ha az a kamatváltozásból következik. Az ügyfeleknek emellett az elszámolás során visszajáró összeget első körben a gyűjtőszámlahitel terhére számolják el, és csak utána az eredeti hitelére. Ha az elszámolás után is marad a gyűjtőszámlán, az – szintén a kamatváltozás hatásának kivételével – nem növelhető. Az árfolyamrögzítés öt éves időszakának lejárta után az adós által fizetett törlesztőrészlet nem növekedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben. Az adós ugyanakkor kérheti azt is, hogy az elszámolás során kikalkulált hiteltartozásnak megfelelő törlesztőrészlettel fizesse tovább hitelét, megszabadítva magát ezzel az esetleges későbbi tehernövekedéstől.
A forintosítás nyomán töredékére csökken a Magyarországon kihelyezett lakossági devizahitelek állománya. Azoknak az idegen fizetőeszközben nyilvántartott fogyasztási és egyéb hiteleknek mennyisége ugyanis, amelyeket nem érint a szabályozás, mindössze 241,6 milliárd forintot ért el szeptember végén, amely a háztartások teljes tartozásának mindössze 3,5 százaléka. Ehhez jöhet még maradékként az az állomány, amelyet a nagyjából 1400 milliárdnyi, öt éven belül lejáró deviza jelzáloghitelből nem váltanak át a tulajdonosok. Mindezek alapján, még ha minden jogosult devizahiteles maradna is a mostani szerződésénél, akkor is 25 százalék alá csökkenne a devizahitelek aránya a jelenlegi 53-ról, ám a végeredmény ennél várhatóan jóval kisebb, pár százalékos szelet lesz.
Itt a fair bankrendszer is
Elfogadta tegnap a parlament a fair bankrendszerről szóló javaslatot is – közölte az MTI. A törvény az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan csak a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. A jelzálogalapú hitelszerződéseknél az ügyfélnek a tájékozódás érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést. A három évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat. Az adósoknak kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani.
