Matolcsy elárulta, hogy mi a magyar siker kulcsa

A könyv megkísérli bemutatni, hogy gazdaságtörténeti horizonton a 2010-2014 közötti konszolidáció és növekedési fordulat különleges és kivételes. Korábban egyensúly vagy növekedés volt az országban, de a kettőre egyszerre nem találunk példát. "Az elmúlt 150 év gazdaságtörténetét az egyensúly vagy a növekedés birkózása határozta meg. Ezt a rossz képletet törte meg a kormányzásunk 2010 és 2014 között" – hangsúlyozta Matolcsy. Piacgazdaság nélkül nem is lehet megoldani ezt a problémát – mondta, utalva a szocializmus évtizedeire.

Matolcsy szerint csak Magyarország volt képes nem a jövőt terhelő, és belső forrásokra épülő konszolidációra az unióban. Ennek feltétel az volt, hogy "no IMF", vagyis az, hogy elküldték a valutaalapot a kormányra kerülés után. "IMF-programországként nem lettünk volna képesek erre a sikerre" - tette hozzá. Szerinte a politikai erőt szerkezeti és strukturális reformokra használta fel a kormány, miközben sikerült megőrizni a politikai stabilitást. Ezt a foglalkoztatás folyamatos bővülésével lehetett megőrizni. 

Nem volt azonban könnyű stabilizálni az országot, mert korábban elrontották a gazdaságpolitikát, és 2013. március 6-áig nem számíthatott a kormány a jegybankra. (Ekkor vette át Matolcsy az MNB vezetését.) "Van magyar modell és működik" – emelte ki Matolcsy, amely szerinte fenntartható.

A magyar modell feltétele az új alaptörvény, és az, hogy a kormány elkötelezett legyen az egyensúly és a növekedés felé. A magyar modell 2010 és 2014 közötti sikere annak köszönhető, hogy a foglalkoztatás növekedésére is figyeltek. Nem csak a költségvetés egyensúlyára és a növekedésre, hanem a foglalkoztatásra is figyeltek. Matolcsy szerint ez volt a kulcsa a sikernek. A kormányra és a jegybankra is szükség van az egyensúly és a növekedés új képletének megőrzésére.

A fordulatot az tudta meghozni, hogy a költségvetés rendbetétele úgy valósult meg, hogy a kormány nem ölte meg a növekedés csíráját – mondta Palotai Dániel, az MNB igazgatója. A terheket nem a dolgozni akaró lakosságra terhelte a kormány, hanem más szektorokra, amelyek jobban el tudták viselni ezeket – tette hozzá.

Találkoztunk hitelminősítőkkel, és azt mondtuk nekik, hogy az elmúlt években minden mutatónk javult az szempontjából – árulta el Barcza György. Erre a hitleminősítők azt mondták, hogy ez nem fenntartható csökkenés – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezére. A hitelminősítők azonban nem mondták meg, hogy mikor lesz fenntartható a csökkenés. Szerinte azonban a és az alacsony hiány miatt csökken az adósság. Hozzátette, 50-70 milliárd forinttal csökkenhet a kamatkiadás évente a következő 2-3 évben.