Nőtt a külkereskedelmi többletünk

A KSH adatai szerint januárban a kivitel értéke 6,8 milliárd eurót, a behozatalé 6,1 milliárd eurót tett ki. Vagyis euróban kifejezve az 3,7, az 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg többlete 202 millió euróval több, 709 millió euró volt.

Idén januárban 2014 első hónapjához képest a külkereskedelmi termékforgalom forintárszínvonala a kivitelben 1,2 százalékkal emelkedett, a behozatalban 0,2 százalékkal csökkent. A cserearány 1,4 százalékkal javult. A forint az euróhoz mérve 4,7, a dollárhoz képest 23 százalékkal értékelődött le.

A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 11, a behozatalban 10 százalékkal nőtt. Az árufőcsoporton belül minden jelentősebb termékkört növekedés jellemezett.

A legdinamikusabb, 10 százalékot meghaladó bővülést, az általános rendeltetésű ipari gép és az energiafejlesztő gép és berendezés behozatalában, illetve a közúti jármű, valamint a villamos gép, készülék és műszer mindkét irányú forgalmában mértük. A közúti járművek importnövekedésében főleg az új gépjárműmodellek gyártásához szükséges alkatrészek behozatala, az exportnövekedésben a személygépkocsik és más gépjárművek forgalma volt meghatározó. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék importvolumenének évek óta tartó visszaesése megállt, az időszak végére már több mint 5 százalékos volt a növekedés. Az élénkülésben főként a televízió- és monitoralkatrészek forgalma számottevő.

A feldolgozott termékek export- és importvolumene 6,9, illetve 5,9 százalékkal emelkedett. A forgalom növekedésében a jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termék kereskedelme volt a legjelentősebb tényező. Dinamikus növekedést mértünk egyéb vegyipari termékkörök esetében is, a műanyag-alapanyag mintegy tizedével, a szerves vegyi termék megközelítően ötödével bővült. A járműiparhoz köthetően átlag feletti mértékben nőtt a gumigyártmány, továbbá a fémtermék behozatala. Ezzel szemben a vas és acél mindkét irányú forgalma nagymértékben csökkent.

Az energiahordozók importvolumene – a forintárak jelentős csökkenése mellett – 13 százalékkal volt kevesebb. Az árufőcsoporton belül mind a négy termékkört kisebb-nagyobb csökkenés jellemezte. Az energiabehozatal közel felét kőolaj és kőolajtermék importvolumene mintegy 5 százalékkal, az importforgalom egyharmadát adó természetes és mesterséges gázé több mint negyedével esett vissza. Az energiaárak alakulása miatt ugyanakkor a kőolajtermékek esetében jelentősebb importérték-csökkenést mértünk. A villamos energia behozatala alig, a szén, a koksz és a brikett importvolumene csaknem tizedével volt kevesebb.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 0,4 százalékkal nőtt, az importé 2,3 százalékkal csökkent. A gabona- és gabonakészítmény kivitelének volumene több mint 5 százalékkal emelkedett. A búzakiszállítások értékének csökkenését ellensúlyozta a kukorica és a csekélyebb részarányú árpa exportja. A tejtermék és tojás kivitele (elsősorban a fagylalt, valamint a sajt és túró forgalmának következtében) 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ezzel szemben számottevően csökkent a hús és húskészítmény (főként a sertéshús), illetőleg a cukor, cukorkészítmény és méz behozatala, továbbá a kávé, tea, kakaó és fűszer mindkét irányú forgalma.

Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 7,6, a behozatalé 7,7 százalékkal emelkedett. A többlet 23 millió euróval több, 795 millió euró volt. Az export 80, az import 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 6,9, a behozatalé 0,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 179 millió euróval kevesebb, 86 millió euró volt.