A CSOK és az árak csillapítják a lázat

Csaknem 12 ezer ingatlan cserélt gazdát a Duna House (DH) becslése alapján múlt hónapban országszerte. Ez 40 százalékkal több, mint a 2014 májusában közzétett adat, ami 8500 volt. Áprilishoz képest viszont minimális csökkenés tapasztalható, ami szembemegy a szokásos szezonalitással – hívják fel a figyelmet az ingatlanhálózat e havi elemzésének készítői. Az elmúlt években ugyanis a májusi forgalom rendre nagyobb volt, mint az áprilisi. Feltehetően az előző fél évben tapasztalt lakásvásárlási kedv kezd némileg csillapodni. Ennek egyik oka elsősorban az lehet, hogy a fővárosban hirtelen megugrottak az árak, de sokan várakoznak a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) júliusi bevezetésére is.

Kelet-Magyarországon a panellakások négyzetméterenként 133 ezer, a nyugati régióban 145 ezer forintért keltek el. Átlagáruk Pesten 230 ezer, Budán 274 ezer forint volt. A téglaépítésű lakásokért eközben a keleti országrészben 150 ezret, nyugaton 189 ezret fizettek a vevők, míg Pesten 268 ezer, Budán 388 ezer forint volt az átlagár. A Belvárosban a vásárlók 412 ezer forintot fizettek az ingatlanok négyzetméteréért.

A kerületek között továbbra is a 13. viszi a prímet, a potenciális lakásvásárlók közül majdnem minden ötödik azt állította: ez a városrész szóba jöhet nála. Nem sokkal maradt le a három szomszédos kerület – a VI., a VII. és a XIV. – sem, a vevőjelöltek több mint 17 százaléka ezeken a környékeken is szívesen keresgél. Budán hasonlóan népszerű a XI. kerület.

A fővárosban a vásárlók 37 százaléka befektetési céllal, átlagosan 18,5 millió forintért vett lakást. A nagyobb ingatlanba költözők és az első lakásukat vásárlók egyenlő mértékben – 17 százalékkal – voltak jelen a piacon. A vevők státuszát vizsgálva a legtöbben – százból 28-an – vállalkozónak vallották magukat. Ők átlagosan 23 millió forintot költöttek ingatlanra. A budapesti eladók több mint harmada azért vált meg korábbi lakhelyétől, mert nagyobba költözött. Ők jellemzően 53 négyzetméteres ingatlanjaikat adták el, átlagosan 17,7 millió forintért.

Vidéken ezzel szemben a nagyobb ingatlanba való költözés volt a vásárlások elsődleges oka, a befektetési cél csak ezután következett – valamivel több, mint 20 százalékkal. Előbbi csoport tagjai 110 négyzetméteres lakásokat vettek, átlagosan 16,4 millió forintért, utóbbiak pedig 7,7 milliót költöttek 54 négyzetméter körüli ingatlanokra. Míg tavaly májusban a tranzakciók harmada 100 ezer forint körüli vételáron zajlott vidéken, idén az ársáv szerepe 22 százalékra csökkent. A vevők negyven százaléka 40 és 60 négyzetméter közötti ingatlant választott.

Pest megyében a 200-250 ezer forint közötti sávba tartozó ingatlanok aránya az egy évvel ezelőtti nyolcról 25 százalékra nőtt, Budán pedig 350 ezer forint fölötti négyzetméterár kategória aránya emelkedett 25-ről csaknem duplájára. Pesten a négyzetméterenként 200 ezer forint alatti tranzakciók aránya csökkent jelentősen a drágábbak javára, a fajlagos árkategóriák között pedig a 10 és 15 milliós ingatlanok beelőzték az 5-10 milliósokat.

Országosan nagyjából minden harmadik megvásárolt ingatlan volt gyengébb – lakható, illetve felújítandó – műszaki állapotban.