A Zaporizzsjai Atomerőmű közölte, hogy az ukrán fegyveres erők nukleáris katasztrófaveszélyt próbálnak teremteni – erről a TASZSZ orosz hírügynökség írt Jevgenyija Jasina, a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) kommunikációs igazgatója közlésének alapján. A leállított atomerőmű orosz ellenőrzés, irányítás és felügyelet alatt áll, így a közlés is a létesítmény odatelepített orosz szakembereitől érkezett.
Az igazgató kiemelte, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonsági helyzete továbbra is rendkívül feszült. Az erőművet folyamatos fenyegetés éri az ukrán fegyveres erők szisztematikus tüzérségi támadásai miatt. Bármely incidensnek súlyos következményei lehetnek, amelyek mértékét nehéz elképzelni. 2022-höz képest a csapások célzottabbak lettek, de nem kevésbé veszélyesek.
Emlékeztetett, hogy a létesítmény VVER-1000 reaktorai a világ legmegbízhatóbb és legbiztonságosabbjai közé tartoznak. Tervezésüket és kivitelezésüket a legszigorúbb külső és belső hatásokkal – beleértve a szélsőséges természeti eseményeket és az ember okozta baleseteket is – szembeni ellenállási követelményeknek megfelelően végezték.
„Ugyanakkor alapvető fontosságú megérteni, hogy a világon egyetlen atomerőművet sem úgy terveztek, hogy állandó tűznek legyen kitéve. A jelenlegi helyzetben nem annyira a reaktortartályok, hanem a kritikus segédberendezések állapota a fő kockázat, ilyenek
Ezekre a berendzésekre szükség van az atomerőmű biztonságos leállításához és a reaktor ellenőrzéséhez, azonban ezek fizikai védelme alacsonyabb szintű. Ha megsérülnek a bombázások miatt, az normál üzemzavarokkal és ennek nyomán súlyos következményekkel járhat az igazgató magyarázata szerint.
Más hírek is érkeztek az atomerőművel kapcsolatban. Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter vasárnap délelőtt közzétette, hogy „az agresszor Oroszország fellépése miatt az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű negyedik napja áram nélkül van. Ez már a tizedik áramkimaradás az erőműben, amelyet orosz akciók okoztak. Moszkva az erőmű ellopására készül.”
Ezenkívül Oroszország 200 kilométernyi elektromos vezetéket fektetett le, hogy felkészüljön az erőmű ellopására, az elektromos hálózatra való csatlakoztatására és az újraindítására irányuló kísérletre.
„A legfélelmetesebb az, hogy az ezen a terven dolgozó orosz vezetők annyira igyekeznek a moszkvai főnökeik kedvében járni, hogy figyelmen kívül hagynak minden nukleáris biztonsági kérdést. Láttunk már ilyen viselkedést 1986-ban” – hangsúlyozta Andrij Szibiga.
Az orosz igazgatóhoz hasonlóan ő is veszélyben látja az atomerőmű biztonságát, de azzal a jelentős különbséggel, hogy emiatt Oroszországot vádolja. Mint közölte: Oroszország felelőtlen cselekedetei túl sok kockázathoz vezettek. Ilyen cselekedetek voltak a nukleáris létesítmények közelében végrehajtott csapások. Ebbe beleértendők a Dél-ukrán Atomerőmű közelében történt közelmúltbeli drónrobbanások is. Szibiga a csernobili atomerőmű szarkofágjára mért orosz dróntámadást is ide sorolta.
„Oroszország kísérlete a Zaporizzsjai Atomerőmű újracsatlakoztatására azonban mind közül a legrosszabb lehet, és a legnagyobb kockázatot hordozza magában. Moszkva aktívan próbálja bevonni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) ebbe a kalandba, és igazolni a Zaporizzsjai Atomerőmű ellopását. Egy ilyen forgatókönyv a NAÜ által létrehozott békés nukleáris rend visszafordíthatatlan összeomlásához vezet. Követeljük, hogy az ügynökség elvi álláspontot képviseljen. A Zaporizzsjai Atomerőművet vissza kell adni Ukrajnának, jogos tulajdonosának” – tette hozzá az ukrán külügyminisztérium vezetője.
A The Guardian arról számol be, hogy az orosz betolakodók cselekedetei a fukusimai forgatókönyvhöz hasonló fenyegetést jelentenek a Zaporizzsjai Atomerőmű hosszú távú áramkimaradásának okozásával. Megjegyzik, hogy a baleset után teszteket végeztek a japán erőműben, amelyek kimutatták, hogy az atomerőműnek 72 órán át képesnek kell lennie külső áramellátás nélkül működni.
Ivan Fjodorov zaporizzsjai katonai parancsnok szerint az oroszok megpróbálták megtámadni a város kritikus infrastruktúráját. A támadásban megrongálódtak a vállalat gyártóüzemei és egy többszintes épület, amelyben lakások égnek. A legfrissebb információk szerint 16-an sérültek meg, köztük három gyermek. Később a sérültek száma 21-re nőtt, két ember állapota súlyos.
A támadás következtében kilenc családi ház és 14 toronyház sérült meg. Megrongálódtak nem lakás céljára használt épületek is. Az oroszok erőteljesen támadták Kijevet és környékét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.