A magas miatt Európa számos részén egyre inkább a reményvesztettség a jellemző, ami különösen a fiatalok körében igaz. A vállalkozásoknak óriási szükségük van finanszírozásra és beruházásokra a növekedéshez, ezért Európának haladéktalanul a fenntartható növekedés útjára kell lépnie. 2014 és 2020 között több mint 350 millió eurónyi értékű uniós beruházást fognak az EU kohéziós politikájának részeként e kihívások kezelésére fordítani Európa régiói számára. Ezek a pénzek több országban a közösségi beruházások elsődleges forrásai. Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában, Lettországban, Észtországban, Máltán és Litvániában például az európai strukturális és beruházási alapok a 2010 és 2012 közötti összes közösségi beruházás 60 százalékát finanszírozták.
Az elmúlt néhány évtizedben az EU kohéziós politikája látható eredményeket hozott az európai polgárok életében, ami több ezer induló vállalkozást támogat, emellett új képesítések megszerzéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez is segítséget nyújt.
Éppen ezért fontos, hogy azoknak, akik a beruházások tényleges irányításával foglalkoznak – és a helyszínen felügyelik a projektekhez kapcsolódó szerződéseket –, támogatást nyújtsunk. Pontosan emiatt a források felhasználása kapcsán az Európai Bizottság és a Transparency International közösen fordít kiemelt figyelmet az intézményi kapacitás és a felelősségteljes kormányzás megszilárdítására. A kiváló közigazgatási rendszerek kiépítésének támogatása létfontosságú a reálgazdaság hatékony beruházásai terén.
A civil társadalomnak különösen fontos szerep jut a korrupció elleni hatékony törekvésekben. A TI segít a bizottságnak abban, hogy felszámoljuk a korrupciót, különösen a közbeszerzés kényes területén. A közbeszerzés fontos szereppel bír, mert az EU GDP-jének mintegy 19 százalékát jelenti. Becslések szerint az európai strukturális és beruházási alapok körülbelül 48 százalékát fordítják közbeszerzésre, és a legtöbb probléma az ezen alapokból származó források felhasználása terén tapasztalható.
Az integritási megállapodások kísérleti projektjei terén új, intenzívebb együttműködési szakasz veszi kezdetét, ami az eddigi, két éves közös tapasztalatokra épül. Ezeket a tapasztalatokat alkalmazni fogják a 2014 és 2020 közötti programok során. Az integritási megállapodás koncepcióját a TI dolgozta ki a kormányok, vállalkozások és a civil társadalom támogatására, hogy javítani tudja a közbeszerzésbe vetett bizalmat és annak átláthatóságát. Az integritási megállapodás jogilag kötelező erejű dokumentum az ajánlatkérő és a közbeszerzésekre pályázó vállalatok között, akiknek tartózkodniuk kell a korrupciótól, és tisztességes, átlátható és hatékony közbeszerzési folyamatot kell szavatolniuk. Egy kijelölt civil társadalmi szervezet szintén figyelemmel kíséri az említett folyamatot. A megállapodás megszegése számos szankciót von maga után: a szerződés felbontását, pénzügyi kompenzációt és a jövőbeli pályázatokból való kizárást.
Hiszünk benne, hogy az integritási megállapodások ösztönözni fogják a költséghatékonyságot és a felelősségteljes kormányzást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerződéseket kísérő integritási megállapodások akár 30 százalékkal is csökkenteni tudják a költségeket, ami természetesen lényeges az üzletmenet szempontjából.
A bizottság által finanszírozott új kezdeményezés célja, hogy számos, az EU által társfinanszírozott projekt esetében több tagállamban (kísérleti jelleggel) integritási megállapodásokat vezessen be. Vállalnunk kell ezt a felelősséget, és arra ösztönözzük a nemzeti és a helyi hatóságokat és vállalkozásokat, hogy tegyék ugyanezt. Ezt meg kell tenni az emberekért, hogy valóban érezzék a beruházások áldásos hatásait a munkahelyteremtés, a jólét és az életminőség növekedése terén.
Corina Creţu az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa Marschall Miklós a Transparency International igazgatóhelyettese
