BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Mutyi az uniós pénzek szétosztásában

Az uniós pénzből megvalósuló fejlesztések több mint 90 százaléka túlárazott. A visszaosztás, a közbeszerzések személyre szabása és finomhangolása általános jellemző a források felhasználásában.

Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – derül ki a Transparency International Magyarország (TI) tanulmányából. Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című kutatás szerint egyáltalán nem hatékony az uniós pénzek elosztása. Az európai uniós pénzeket általában közbeszerzés útján költi el Magyarország, ami a korrupció szempontjából a legkockázatosabb szakasz. Jellemző módszer a közbeszerzések testreszabása és finomhangolása a piaci verseny korlátozása szempontjából. A csalási kockázatok nagy része a felelős intézményrendszeren kívül, általában a kedvezményezett szervezetnél jelenik meg.

A közbeszerzések 60 százaléka uniós forrásból valósul meg, az állami beruházásoknak pedig 95 százaléka uniós társfinanszírozású. 2013-2014-ben a GDP 10 százalékának megfelelő uniós támogatás érkezett az országba, miközben a GDP csak 5 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy uniós pénz nélkül egyáltalán nem lenne növekedés és közberuházás sem – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A pénzekért cserében azonban jogállamiságot és piacgazdaságot vár az EU. Magyarország azonban ennek ellentmond, a korrupció folyamatosan jelen van az uniós pénzek felhasználásában. A kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF felé egyetlen vizsgálni való ügyet sem jelentett, minden magánszemélyektől érkezett a szervezethez. Az EU átlagában az OLAF-bejelentések harmada a kormányzattól, kétharmada magánszemélyektől érkezik. Még így is Románia után Magyarország áll a második helyen a vizsgált ügyeket tekintve.

Az uniós pénzek felhasználásában rendszerszintű a probléma – mondta Nagy Gabriella a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője. Miközben decentralizáció van, megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, s a minisztériumok között osztották szét az irányító hatósági feladatokat, ugyanakkor erős centralizáció van, hiszen a döntések a Miniszterelnökségnél koncentrálódnak.

A korrupció visszaélés a felhatalmazással egyéni haszonszerzés céljából. Az uniós pénzek felhasználásában felhatalmazása van a kormánynak, amely működteti és kontrollálja a rendszert, illetve a kedvezményezetteknek, hiszen a közbeszerzéseken már ők döntenek a pénzekről – mondta Kállay László, a Budapest Corvinus Egyetem egyetemi docense. Szerinte alapvetően azt kellene látni, hogy a korrupció forrásokat von el a valódi fejlesztésekről – korrupciós járadékká válik a támogatások egy része.  A korrupció olyan mintát teremt, ami azt sugallja, hogy a valódi munka nem vezet sikerhez.

Az intézményrendszer egyetlen célja, hogy az uniós pénzeket maradéktalanul felhasználjuk, a hatékonyság nem számít – mondta Kállay László. Ennek az elvárásnak akarnak megfelelni az irányító hatóságok, hiszen a korrupt módon elköltött pénzek is segítik elérni a célt, s javítják a mutatókat. Használt és elfogadott korrupciós technika, hogy társadalmilag indokolatlan fejlesztések kapnak támogatást, például a nagyvárosban az alpolgármester házáig építik meg az utat, és ott leáll a fejlesztés. Vagy olyan vidéki vasútállomásokat újítanak fel, amit semmi sem indokol, de ide sorolhatók a docens szerint a stadionépítések is.

A túlárazás szinte mindenütt jelen van az uniós pénzek felhasználásában. Egy 25 százalékos túlárazást meg sem vizsgálnak a hatóságok, azok szinte elfogadottnak mondható. Amikor van egy fejlesztés, amely érteke 100 forint, ebből 40 forintot az EU ad, s a beszerzés tárgyát 25 százalékkal túlárazza a vállalkozó, akkor a támogatás fele korrupciós kockázatot finanszíroz. Egy 67 százalékos túlárazásnál, ami a docens szerint nem példa nélküli. Jelenleg Magyaroszágon az uniós fejlesztések több mint 90 százaléka túlárazott.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek