Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – derül ki a Transparency International Magyarország (TI) tanulmányából. Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című kutatás szerint egyáltalán nem hatékony az elosztása. Az európai uniós pénzeket általában közbeszerzés útján költi el Magyarország, ami a korrupció szempontjából a legkockázatosabb szakasz. Jellemző módszer a közbeszerzések testreszabása és finomhangolása a piaci verseny korlátozása szempontjából. A csalási kockázatok nagy része a felelős intézményrendszeren kívül, általában a kedvezményezett szervezetnél jelenik meg.
A közbeszerzések 60 százaléka uniós forrásból valósul meg, az állami beruházásoknak pedig 95 százaléka uniós társfinanszírozású. 2013-2014-ben a 10 százalékának megfelelő uniós támogatás érkezett az országba, miközben a GDP csak 5 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy uniós pénz nélkül egyáltalán nem lenne növekedés és közberuházás sem – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A pénzekért cserében azonban jogállamiságot és piacgazdaságot vár az EU. Magyarország azonban ennek ellentmond, a korrupció folyamatosan jelen van az uniós pénzek felhasználásában. A kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF felé egyetlen vizsgálni való ügyet sem jelentett, minden magánszemélyektől érkezett a szervezethez. Az EU átlagában az OLAF-bejelentések harmada a kormányzattól, kétharmada magánszemélyektől érkezik. Még így is Románia után Magyarország áll a második helyen a vizsgált ügyeket tekintve.
Az uniós pénzek felhasználásában rendszerszintű a probléma – mondta Nagy Gabriella a TI Magyarország közpénzügyi programok vezetője. Miközben decentralizáció van, megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, s a minisztériumok között osztották szét az irányító hatósági feladatokat, ugyanakkor erős centralizáció van, hiszen a döntések a Miniszterelnökségnél koncentrálódnak.
A korrupció visszaélés a felhatalmazással egyéni haszonszerzés céljából. Az uniós pénzek felhasználásában felhatalmazása van a kormánynak, amely működteti és kontrollálja a rendszert, illetve a kedvezményezetteknek, hiszen a közbeszerzéseken már ők döntenek a pénzekről – mondta Kállay László, a Budapest Corvinus Egyetem egyetemi docense. Szerinte alapvetően azt kellene látni, hogy a korrupció forrásokat von el a valódi fejlesztésekről – korrupciós járadékká válik a támogatások egy része. A korrupció olyan mintát teremt, ami azt sugallja, hogy a valódi munka nem vezet sikerhez.
Az intézményrendszer egyetlen célja, hogy az uniós pénzeket maradéktalanul felhasználjuk, a hatékonyság nem számít – mondta Kállay László. Ennek az elvárásnak akarnak megfelelni az irányító hatóságok, hiszen a korrupt módon elköltött pénzek is segítik elérni a célt, s javítják a mutatókat. Használt és elfogadott korrupciós technika, hogy társadalmilag indokolatlan fejlesztések kapnak támogatást, például a nagyvárosban az alpolgármester házáig építik meg az utat, és ott leáll a fejlesztés. Vagy olyan vidéki vasútállomásokat újítanak fel, amit semmi sem indokol, de ide sorolhatók a docens szerint a stadionépítések is.
A túlárazás szinte mindenütt jelen van az uniós pénzek felhasználásában. Egy 25 százalékos túlárazást meg sem vizsgálnak a hatóságok, azok szinte elfogadottnak mondható. Amikor van egy fejlesztés, amely érteke 100 forint, ebből 40 forintot az EU ad, s a beszerzés tárgyát 25 százalékkal túlárazza a vállalkozó, akkor a támogatás fele korrupciós kockázatot finanszíroz. Egy 67 százalékos túlárazásnál, ami a docens szerint nem példa nélküli. Jelenleg Magyaroszágon az uniós fejlesztések több mint 90 százaléka túlárazott.
