Életveszélyes a hazai kórházak tisztasági állapota, ezért többen halnak meg évente a gyógyító helyen elkapott fertőzésekben, mint autóbalesetben, de a pontos adatok nem hozzáférhetőek. Ezt állítja az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebookon szerveződő orvoscsoport. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerint a fertőzések jelentési rendszere az egyik legátfogóbb az Európai Unióban, és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők biztonságban vannak.
Ugyanez az ÁNTSZ egy belső jelentése szerint a fekvőbeteg-osztályok kétharmada nem felel meg a gyógyítás minimális szakmai feltételeinek sem. Az adatok nem nyilvánosak.
Mihályi Péter egyetemi tanár, egészségügyi közgazdász a Mediaworks megyei lapjainak kérdésére arról beszélt, a kórház veszélyes hely, a világ legjobb kórháza is az, mert rezisztens, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok és vírusok találhatók benne. „Ha teheti az ember, ne küldje a szeretteit kórházba, és minél idősebb emberről van szó, annál kevésbé. Emellett igaz, hogy sok olyan egészségügyi intézmény van, ahol az alapvető higiéniás szabályokat sem tartják be. Vagy azért, mert nem tudják, vagy azért, mert nem akarják. Magyarországon az emberek általában pontatlanul, hanyagul dolgoznak, tisztelet a kivételnek, miért éppen az egészségügyben dolgoznának másképpen” – vallja Mihályi Péter. Odafigyeléssel szerinte is lehetne javítani a fertőzési statisztikákon, Németországban a vakolatot leverve építik újra a kórtermet egy súlyos fertőzéses eset után, Nagy-Britanniában megtiltották a nyakkendőviselést az orvosoknak, mert azt sosem mossa az ember.
Mihályi Péter szerint az ellátás színvonala elsősorban gazdasági, növekedési kérdés. „A magyar gazdaság rosszul teljesít, lassan növekszik, ezért az egészségügy javulása is lassú. A magyar egészségügy ezzel együtt jobb, mint amennyit a gazdaság általános fejlettsége indokolna. Ha azt nézzük, a magyar egészségügy közelebb van az osztrákhoz, mint a magyar iskolarendszer, a vasút, az autópálya-hálózat vagy a rendőrség” – mondta a közgazdász.
Az ellátórendszer szerkezetéről szólva arról beszélt: még mindig túl sok a kórházi ágy, bár a számukat az elmúlt tíz évben csökkentették.
„Természetesen be kellene zárni sok kórházat, elsősorban azért, mert annyi kórházat érdemes működtetni, amennyi orvosunk és nővérünk van. Nem szerencsés, hogy túl sok ágy körül szaladgál túl kevés orvos és nővér. Ez nem hatékony” – mondta. Igaz az is, tette hozzá kérdésünkre Mihályi Péter, hogy kevesebb kórházat adott forrásból magasabb színvonalon lehetne fenntartani. A kórházakban éjjel-nappal kellene gyógyítani és műteni, nem állhatnának le péntek délben, mert ez szintén nem hatékony.
„Húsz-harminc kórházat simán be kellene zárni” – mondta a közgazdász arra a kérdésre, hogy a mintegy 160 hazai intézményből mennyi lehet a felesleges. Szerinte probléma, hogy sok kórházat felújítottak az elmúlt években uniós pénzből, most viszont nem lehet őket bezárni, mert kár értük és mert vissza kellene fizetni a pénzt. Súlyos hiba volt ez, mondta a szakember, de a politika és az orvostársadalom nem bírt ellenállni az ingyenpénznek. A közgazdásznak lapunk felvetette: a jelek szerint a mindenkori politika sosem mer hozzányúlni a kórházakhoz, mert az ellenzéki populizmus azonnal vidékrombolást emlegetne.
„Ebben az az érdekes, hogy a mostani kormány azon a címen vette el a kórházakat az önkormányzatoktól, hogy nem kell számolni az ellenállással, és meglépik az átcsoportosítást. De kiderült, nem lehet megcsinálni, mert az első számú fideszes politikusok vidéki kisvárosok szülöttei, és lobbiztak értük” – fejtette ki Mihályi Péter.
A Semmelweis Egyetem klinikája önkénteseket toboroz, mert nincs elegendő számú személyzet. Önkénteseket toboroz egy érdekképviselet is, de a miniszterek, politikusok köréből, hogy lássák a valós állapotokat. Az emberek félnek kórházba menni, mert egy kéztörésben is meghalhatnak: erről szólnak a hírek, és a biztonságos betegellátást garantálni nem tudó, fáradt és megbecsülést követelő sebészekről, egy emberként felmondással fenyegető osztályokról.
