A külföldi irányítású vállalatok termelékenysége 2,5-szer akkora, mint a magyaroké, és az évek során egyáltalán nem csökken a különbség; az előbbiekben egy foglalkoztatott 13 millió forint hozzáadott értéket termelt 2014-ben, az utóbbiakban átlagosan 5 milliót. A külföldi kézben levő cégek termelékenységének növekedési üteme is gyorsabb: négy évvel korábban 10,5 milliós hozzáadott értéket teremtettek foglalkoztatottanként, a hazaiak pedig 4,3 milliót. (A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékének nagysága 2015-ben elérte a 9,1 ezermilliárd forintot, az előző évhez viszonyítva folyó áron 9 százalékkal nőtt.)
A Magyarországon működő vállalkozások 3,5 százaléka, mindössze 18,2 ezer állt külföldi irányítás alatt, ám ezek adták az összes vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint 50 százalékát, illetve ezek valósították meg a beruházások több mint 40 százalékát, és náluk dolgozott a munkavállalók több mint negyede. Az egy külföldi leányvállalatra jutó alkalmazottak száma 2014-ben 35 fő volt, szemben a hazai irányítású cégek háromfős átlagával.
Az eltérés a feldolgozóipari ágazatokban, az energiaiparban és az információ, kommunikációban a legjelentősebb. Míg 2014-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 147 munkavállalót foglalkoztatott, addig a hazai irányításúak hetet
A külföldi irányítás jelentősége elsősorban a nagyvállalati körben meghatározó, az 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatok körében kevésbé számottevő.
A külföldi leányok aránya már az 50 főnél nagyobb vállalkozások körében is jelentős, a 250 fölötti létszámú vállalkozásoknál pedig kiemelkedő. Épen ezért elemzők szerint a magyar vállalatok életében a jövő évi járulékcsökkentés és a társasági mérséklése sem hoz túl nagy fordulatot. A járulékcsökkentés hatását teljesen semlegesíti a emelése, sőt egyes ágazatokban, ahol magas az alacsony jövedelem mellett foglalkoztatottak aránya, még működési problémákat is okozhat a gyors béremelési kényszer. A társasági adó pedig mindössze 1 százalékponttal csökken a cégek döntő többségénél (500 millió forint alatti nyereség esetében 10 százalékról 9-re), vagyis a mérséklés a most 19 százalékkal adózó nagyvállalatoknak segít.
Szakadék a high-techben
Az összes magyarországi vállalkozás árbevételének alacsony hányada (2,5 százalék) származott a fejlett, tudásalapú technológiák alkalmazásával gyártott, high-tech ipari termékek előállításából. Ennek a döntő többségét, 95 százalékát a külföldi irányítású leányvállalatok érték el. A high-tech termékek a külföldi leányvállalatok árbevételének 4,4 százalékát tették ki, ennek közel kilenctizede elektronikai és telekommunikációs eszközök, nem villamos gép, illetve gépi berendezés, valamint számítógép és irodatechnikai eszközök gyártásából származott.A csúcstechnológiát képviselő termékkategóriákban a külföldi irányítású leányvállalatok részesedése megközelítette a 100 százalékot.
A csúcstechnológiát képviselő termékkategóriákban a külföldi irányítású leányvállalatok részesedése megközelítette a 100 százalékot.
-->
