Sehol nem tart a brit kilépés
Pontosan fél évvel azután, hogy a britek szűk többséggel az Európai Unióból való kilépés, azaz a Brexit mellett szavaztak, a folyamat ott tart, hogy a miniszterelnök, Theresa May a héten közölte: 2017 elején nagy beszédben részletezi majd, milyen megközelítésben képzeli el a tárgyalásokat. A parlamenti bizottságok elnökeit összefogó különbizottság előtt May úgy fogalmazott, olyan „igazán globális Nagy-Britannia” megteremtésére használják ki a Brexit adta lehetőséget, amely az egész világgal kereskedik majd.
A legfontosabb brit vállalkozói szövetség, a mintegy 190 ezer vállalatot képviselő CBI sokkal több konkrétumot vár a tagjai körében elvégzett felmérést összegző friss tanulmány szerint.
A kívánságlista első helyén az áll, hogy a jövőben is szabad hozzáférést akarnak az EU piacához, beleértve a munkaerőpiacot is. A képzett külföldi munkavállalók kínálatának megőrzése prioritás minden szektornak – figyelmeztet a CBI –, beleértve a brit gazdaság teljesítményének 80 százalékát adó szolgáltatásokat. A brit export 44 százaléka megy az EU más országaiba, az importnak pedig 53 százaléka érkezik azokból – emelte ki a tanulmány. Ha nem sikerül kedvezményeket elérni, akkor a mostani előírásokból kiindulva a brit ruházati cikkekre a jövőben 12 százalékos, az élelmiszeripari termékekre 22 százalékos, a személyautókra 10 százalékos vámot vethetnek majd ki az EU országaiban.
Az Európai Bizottság, illetve számos uniós ország vezetői a referendum óta hangoztatják, hogy az Egyesült Királyság csak akkor férhet majd hozzá szabadon az uniós piachoz, ha elfogadja a munkaerő szabad áramlásának alapelvét is. A kormányfő azonban a bevándorlás korlátozása mellett van – a britek többségét ez motiválta az unió elhagyásában –, aminek szerinte az uniós polgárokra is vonatkoznia kell. Erősen eltérnek az álláspontok a tekintetben is, hogy miként alakítsák ki a válás utáni együttműködést. May szerint a kétéves időszak alatt a kilépési feltételekkel párhuzamosan erről is meg lehetne egyezni, az illetékes bizottsági főtárgyaló, Michel Barnier viszont már leszögezte: majd ha aláírták a kilépésről szóló szerződést, és azt minden EU-ország ratifikálta is, akkor az Egyesült Királyságnak mint nem uniós országnak vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, és úgy kell megállapodnia az új kapcsolatokról.
A gazdaság egyelőre bírja
A Brexit-referendum előtt és közvetlenül utána számos elemző jelezte, hogy a kilépési terv azonnali kedvezőtlen hatással lesz a brit gazdaságra, a jegybank is erre hivatkozva vágott kamatot és bővítette a mennyiségi lazítás keretét augusztus elején. Eddig azonban jobban alakult a helyzet: a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ami ugyan lassulás a másodikhoz képest, de az elemzők csak 0,3 százalékot vártak, sőt volt, aki a nyáron recessziót vetített előre. A népszavazás után nagyot gyengülő font egyelőre segített az exportnak és a szolgáltatásoknak, beleértve az idegenforgalmat. Hosszabb távon azonban sok függ attól, miként bírják az üzleti körök a bizonytalanságot, a tárgyalásokat várhatóan kísérő volatilitást. A Bank of England a 2017-es GDP-növekedési prognózisát legutóbb 1,4 százalékra emelte a nyáron adott 0,8 százalékról,a 2018-ra szólót viszont 1,8 százalékról 1,5-re csökkentette.
a 2018-ra szólót viszont 1,8 százalékról 1,5-re csökkentette. Theresa May a Jaguar-Land Rover gyárban Fotó: AFP -->
