Bedurrantak a beruházások az év elején

Beruházási boom volt Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves számai szerint, bár kétségtelen, hogy a magánberuházások és az EU-pénzek lehívásának gyorsulása mellett a nagyon gyenge bázis is hozzájárult a hatalmas növekedéshez. Az év első három hónapjára 34 százalékos a bővülés az egy évvel korábbihoz képest akkor még 15 százalékos visszaesést mértek. Negyedéves alapon 7,4 százalékos volt a beruházási növekedés.

A bővülésben a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése játszott fontos szerepet.

A vállalati szférában 40, a költségvetésiben 31 százalékkal nőttek a beruházások. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ilyen jelentős negyedéves növekedés nem volt korábban. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy a következő években tartósan 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.

A gép- és berendezésberuházások 25, az építési beruházások csaknem 50 százalékkal növekedtek az első negyedévben, de a legtöbb nemzetgazdasági ágban bővülést tapasztalt a hivatal. Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye több mint 50 százalékkal nőtt – mind a lakásépítések, mind az üzleti célú ingatlanfejlesztések növekedtek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene – elsősorban az EU-forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újraindulása következtében – 48 százalékkal meghaladta a 2016-os értéket. A beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései a közel egyéves expanzió folytatásaként 32 százalékkal bővültek.

„A beruházások elkezdték ledolgozni a tavalyi hátrányt, akkor ugyanis 20 százalékos volt a hanyatlás” – emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza, aki szerint az idén a 20 százalék feletti növekedés valószínűsíthető, ami amortizáció feletti bővülést jelenthet. Rámutatott ugyanakkor, hogy a 2010-es fix bázison számolt adatok alapján az idei első negyedévi beruházások még nem érték el a 2015-ös szintet, pusztán a 2014. őszi eredményeknél tartanak. „A 2016-os beruházási rátánk elmaradt az eurózóna szintjétől, a felzárkózás azonban kezdődik.”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentéséből az derül ki, hogy a beruházási ráta 20 százalék fölé emelkedik a következő években, a beruházások gyorsabban nőnek majd, mint a GDP. A vállalati beruházások mellett a következő években is az EU-pénzek lesznek a fő forrásai a GDP-növekedésnek, de az állam is egyre többet fordít beruházásokra, és a lakosság is egyre kedvezőbb számokat produkál – főképp a lakásépítések miatt – írta az MNB. A beruházások növekedését támogatja, hogy a jegybank szerint a kis- és közepes vállalatok hitelállományának növekedése a fenntartható 5–10 százalékos sávban alakul. A már korábban bejelentett járműipari fejlesztések is érdemben hozzájárulnak majd a vállalati beruházások növekedéséhez.

Varga Mihály elmondta, a rekordmértékű bővülés nemcsak az idei évre nézve, hanem középtávon is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat, ugyanis a fejlesztések a kapacitások kiépülése után, a termelés beindulását követően is támogatják majd a növekedést.