Gyorsult a béremelkedés márciusban
Márciusban gyorsult a keresetek emelkedése: 12,8 százalékkal nőtt mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban még csak 10,4, illetve 10,3 százalékos tempót jelentett. Az év első három hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzői várakozásoknál is nagyobb növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással a KSH értelmezése szerint.
Az elemzők az év egészében hasonlóan magas bérdinamikát jeleznek előre egybehangzóan. Az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy a bérnövekedés éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7–8 százalék közötti keresetnövekedés lehet az idén. Az év első negyedére jelentett 8,2 százalékos tempóhoz közeli, 8 százalékos emelkedést vár Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Merészebb előrejelzést adott az MTI-nek Horváth András, a TakarékBank elemzője: szerinte az idén 12,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint a fokozódó bérverseny miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedést valószínűsít. Egyes hiányszakmákban ugyanis gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése.
A magyar bérek regionális összehasonlításban a középmezőny végén tartózkodnak, a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonásokat tekintve pedig szinte Európa legvégén áll Magyarország – értelmezte a KSH-adatokat Horváth András. Nálunk a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki, míg a munkavállaló terheinek levonása után Romániában a bruttó bérek 71,9 százaléka, Szlovákiában 76,3, Horvátországban 74,5, Lengyelországban 71,1, Csehországban pedig a 75,9 százaléka marad a munkavállalóknál. A 9 százalékos szja-kulcs bevezetésével a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra nőne – mondta az elemző.
