Százmilliók mentek el a parlagfű elleni védekezésre

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése. A szervezet arra jutott, hogy a vizsgált időszakban a keretrendszer és a vonatkozó szabályozási környezet kialakítása megtörtént, a védekezés során megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását. A parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségügyi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket – írja összefoglalójában az ÁSZ.

Évente 2,5 millió embert érintenek az allergiás megbetegedések – mondta az ellenőrzés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy akár kétmillió ember is érzékeny lehet a parlagfűre. A védekezésre fordított erőforrások volumene nem volt arányos a pollenkoncentráció alakulásával. 2013-ban 143 millió forintot, 2014-ben 54,7 millió forintot, 2015-ben 688,1 millió forintot költöttek a parlagfű elleni védekezésre. A vizsgált időszak utolsó évében a civil szervezeteknek 532,1 millió forintot adtak védekezésre – összesen 134 szervezet kapott kormányzati forrást erre, ez a pályázatok szerint 650 hektárt érintett.

Horváth elmondta, hogy a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a célul kitűzött köbméterenként 30 pollenszem alá. Németh Erzsébet felügyeleti vezető kiemelte, hogy semmilyen összefüggést nem találtak a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfű pollenkoncentrációjának változása között – utóbbira az időjárásnak nagyobb hatása volt. Elmondta, hogy nem a megfelelő időben bocsátották a kormányhivatalok rendelkezésére a forrásokat, ami a parlagfű elleni védelem tekintetében komoly probléma. Az ÁSZ szerint ahhoz, hogy a védekezés eredményesen tudjon hozzájárulni a parlagfű pollenkoncentrációjának csökkenéséhez, indokolt a védekezés céljainak, rendszerének és módszereinek a tapasztalatokon és a kutatási eredményeken alapuló felülvizsgálata, illetve szükség szerinti átalakítása.