Akár 2019-ig 3 százalék alatt maradhat az infláció
„Indokolatlan magasabb inflációval riogatni” – kezdte előadását Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A jegybank friss inflációs jelentésének bemutatóján kiderült, hogy az MNB a korábbinál fél évvel később, 2019 elején látja fenntarthatóan elérhetőnek a 3 százalékos inflációs célt. A jegybank szerint idén 2,4 százalék lehet az infláció, ami a három hónappal korábbi 2,6 százalékos prognózisához képest csökkenés. A jövő évben 3 százalék helyett már csak 2,8 százalékos pénzromlást várnak az MNB elemzői.
A gyors béremelkedési ütem ellenére sem lesz nagy a pénzromlás, mert a szociális hozzájárulási adó kordában tartja a munkaerőköltségek emelkedését. Balatoni András elmondta, hogy az egy főre jutó munkaköltség az elmúlt években lassabban növekedett, mint a válság előtt. Alacsony infláció felé mutat, hogy a belső felhasználás a beruházások felé tolódik el, s a lakossági fogyasztás szerkezete is változik: egyre inkább a tartós, féltartós termékek felé. Az inflációs várakozások is alacsonyak, ráadásul – ami nagyon fontos – a külső inflációs környezet is alacsonyabb. Balatoni András emlékeztetett, az Európai Központi Bank a közelmúltban csökkentette inflációs prognózisát. Az alacsonyabb hazai inflációs pálya miatt banki elemzők szerint az MNB tovább tarthatja lazán a monetáris kondíciókat.
Balatoni András hangsúlyozta, hogy a növekedésben erősebb lehet a beruházások szerepe, ugyanakkor a fogyasztás visszafogottabban, habár továbbra is jelentősen hozzájárul a növekedéshez. A korábbi GDP-növekedési prognózist nem változtatták: az idei évre 3,6, jövőre 3,7 százalékos bővülést várnak. A GDP-növekedés 2019-ben 3,2 százalékra lassul. A gazdasági növekedést idén és a következő években támogatni fogja az EU-források beáramlása és a költségvetési élénkítés is. Utóbbi idén megközelíti a GDP 1,5 százalékát, jövőre 0,5 százalék alá süllyed. Az export bővülését segítheti, hogy a felvevőpiacaink a vártnál gyorsabban növekedhetnek, 2018 után már az új beruházások is pörgethetik a kivitelt. Az MNB szerint a nagyvállalati beruházások – például a Mercedes vagy a Samsung – támogatni fogják a növekedést, de a kkv-hitelezés is a megcélzott 5–10 százalék közötti sávban marad.
A jegybank úgy véli, hogy a bérek növekedési üteme idén érheti el a csúcsát, 10 százalékos dinamikával, de a következő években is jelentős emelkedés várható. A lakosság beruházásai ennek hatására növekedhetnek, pénzügyi megtakarítási rátájuk csökkenni fog. „Inkább beruháznak majd, mint fogyasztanak” – mondta Balatoni, hozzátéve, hogy a fogyasztás növekedése is összhangban marad a jövedelemével.
Mindeközben a gazdaság egyensúlyi pozíciója kedvező lesz, a költségvetés egyenlege végig az EU által várt 3 százalék alatt, inkább 2 százalékhoz közel marad, miközben az államadósság-ráta és az adósság devizaaránya csökken. A 2017-es hiány a GDP 1,8–2 százaléka között lesz, míg a 2018-as az Országvédelmi Alap eltörlésével a megcélzott 2,4 lehet. A GDP-arányos adósság a tavalyi 74,6 százalékról 2019 végére 71 közelébe süllyedhet. A folyó fizetési mérleg szaldója végig pozitív lesz, amit legfőképp az áru- és szolgáltatásexport támogat. Az MNB monetáris tanácsa két alternatív forgatókönyvet is felvázolt. Úgy látják, hogy egy mérsékeltebb globális inflációs környezetben – ha a nyersanyagárak alacsonyabbak lesznek – kisebb lehet a hazai pénzromlás is. A másik forgatókönyvük a hazai beruházások gyorsabb felfutásával számol, ebben az esetben a GDP-növekedés lesz nagyobb, 4 százalék körüli.
