Az eurózónás eszközökre fogadnak a nagyok
A brit alapkezelők 2016 óta nem látott szintre növelték az eurózónás eszközök súlyát a portfóliójukban a francia elnökválasztás után. Az eurózónás eszközök súlya egy százalékponttal 16,1 százalékra emelkedett, miközben az amerikai instrumentumok aránya 31,3 százalékról 30,1 százalékra csökkent, amire szintén tíz éve nem volt példa – derül ki a Reuters felméréséből. Ráadásul a megkérdezett 15 alapkezelő egyhangúlag optimistán nyilatkozott az európai instrumentumok jövőjével kapcsolatban is. A politikai kockázatok eltűntek a kontinensről, a német választáson aligha születik majd meglepetés, így az eurózóna gazdasági kilátásai igencsak pozitívak – mondta a Reutersnek Jonathan Webster-Smith, a Brooks Macdonald vezetője. Érdemes megjegyezni, hogy a Reuters felmérése május 15. és 25. között készült, tehát az azóta fokozódó brit és olaszországi kockázatok még nem látszódnak benne. Trevor Greetham, a Royal London Asset Management vezetője szerint az európai gazdasági ciklus hat hónapos lemaradásban van az amerikaihoz képest, részben ezért is arra számít, hogy a monetáris politika tartósan laza marad. A brit eszközökkel kapcsolatban igen óvatosak a befektetők, a részvények súlya 23,7 százalékra csökkent, a kötvények aránya pedig az áprilisi 29,5 százalékról 26,7 százalékra esett. A megkérdezett alapkezelők kétharmada májusban még arra számított, hogy a Theresa May vezette konzervatívok nyerik a június 8-i választásokat, és a font erősödni fog, noha érdemi árfolyammozgást ők sem jósoltak. A britek globális portfólióiban a tőkepiaci befektetések 49,1 százalékra ugrottak májusban, amire korábban csak a válság előtt volt példa.
Valamelyest érthető, hogy az európai alapkezelők is az európai eszközökre fogadnak, portfólióikban az amerikai kitettség tíz hónapja nem látott alacsony szintre, 36,1 százalékra esett, a brit kilépés miatt a szigetországi eszközök súlyát 6,7 százalékra csökkentették. Ezzel szemben az eurózónás kitettség 24,7, míg a feltörekvő piaci instrumentumok súlya 3,5 százalékra nőtt. Indoklásuk szerint az amerikai piac túlárazottá vált azt követően, hogy megkezdődtek a spekulációk Donald Trump reformterveivel kapcsolatban. Európában ugyanakkor bőven van még tér árfolyam-emelkedésre, hiszen a korábbi geopolitikai fejlemények miatt sok eszköz látványosan alulértékeltté vált. A fix hozamú brit eszközök allokációja 2,1 százalékra emelkedett, a japán és az amerikai kötvények súlya 2,2, illetve 24,4 százalékra nőtt, miközben a drága európai adósságpapíroké 50,6 százalékra csökkent. A rekordalacsony volatilitás azonban hordoz némi kockázatot – állítja a megkérdezett alapkezelők egyharmada. Ez azt mutatja, hogy a befektetők nagy része nem vesz tudomást a fundamentumokról és a kockázatokról – állítja Raphael Gallardo, a Natixis Asset Management stratégája. Hasonlóan alacsony volatilitású időszakok után, 1993-ban és 1994-ben, valamint a 2006–2007-es évek után rendre világméretű összeomlás bontakozott ki. Az alapkezelők többsége a legnagyobb kockázatként továbbra is a kínai gazdaság helyzetét említi.
Az amerikai nagy alapok portfóliója gyakorlatlag nem változott májusban.
