A bér után mennek a magyarok

Nemcsak a kivándorlás sújtja az országot, hanem egyes régiókban a belső vándorlás is a népességfogyást erősíti. A GKI Gazdaságkutató az 500 fő feletti településeket vizsgálta, és megállapította, hogy az elmúlt nyolc évben a déli, délkeleti és északkeleti országrészen található településeken nagy népességcsökkenés történt. Kiemelendő Miskolc, ahol a legnagyobb volt a népességszám zuhanása, 12 ezer fős. Ellenben Budapesten és környékén növekedett a lakosok száma, ahogyan az északnyugati határszélen és a Közép-Dunántúl egy részén is. Kisebb növekedési pontok láthatók még Kecskemét környékén is. A lakosság jellemzően északnyugat felé mozog, ennek fő okai a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek.

A népességfogyás több mint 10 százalékos volt 244 településen, ezek 62 ezer főt vesztettek nyolc év alatt. Emellett 3–10 százalék közötti veszteséget szenvedett el csaknem ezer település. Enyhe növekedést ért el a népességben 190 település (a nyereség 93 ezer fő), míg erőteljesen (több mint 10 százalékkal) gyarapodott 103 település (plusz 58 ezer fő).

A jövedelemtöbblet kimagasló volt Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén, ami alátámasztja, hogy az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni. Mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezermilliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi terítésben. Vagyis az uniós támogatások csak részben érték el céljukat a GKI szerint: a területi kohézió erősítését, a népesség helyben maradását a helyi foglalkoztatás bővítése révén.