Elmarasztalnák Magyarországot az uniós bíróságon

Magyarország megsértette a tőke szabad áramlásának elvét, miután a 2013 decemberében elfogadott földforgalmi törvénnyel megszüntette a földekre bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat – állapította meg az Európai Bíróságnak előterjesztett indítványában Saugmandsgaard Oe dán főtanácsnok. Az ügyben azért fejtett ki véleményt – amely semmire nem kötelezi a bíróságot –, mert egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatja az említett szabályozás uniós joggal való összhangját. A magyar bíróság pedig véleményt kért az Európai Bíróságtól, hogy a haszonélvezeti és a használati jogok megszüntetése, illetve e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat.

Az ügynek az is jelentőséget ad, hogy lényegében ugyanebben a tárgyban az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt. Ez az eljárás szintén folyamatban van.

A dán főtanácsnok úgy értékeli, hogy a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést von maga után. Annak valószínűsége, hogy valaki egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátartozója legyen, és ezáltal továbbra is jogosult legyen egy ilyen ingatlanon haszonélvezeti vagy használati jog fenntartására, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamely más tagállam állampolgárai között – érvel. Saugmandsgaard Oe szerint, mivel külföldiek korábban nem szerezhettek magyarországi termőföldre tulajdonjogot, ez „arra ösztönözte az ilyen földterületekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon haszonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek”. Álláspontja szerint e – devizahatósági engedély nélkül szerzett – jogok megszüntetése aránytalan szankció. Azzal a magyar érvvel sem ért egyet, amely szerint az általa vitatott szabályozás azzal a közérdekű céllal igazolható, hogy termőföld csak az azt megművelő természetes személy tulajdonában lehessen.

Magyar jogi szakértők szerint ugyanakkor ezekben az ügyekben nyilvánvaló volt a magyar földjogi szabályozás megkerülésének a célja. A külföldieket is érintő haszonélvezeti és használati jogok átadásakor az ellenérték fizetése és a birtokbavétel is megtörtént, vagyis minden úgy történt, mint egy haszonbérleti, illetve adásvételi szerződés esetén.