Felpörgött a magyar gazdaság
Az előzetes becslésnél kissé gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben a tavaly január és március közötti időszakhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai 0,1 százalékponttal gyorsabb növekedést mutatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben ez a második legmagasabb érték. A naptárhatástól tisztított és szezonálisan igazított adatok 3,8 százalékos növekedésről tanúskodnak, az előző negyedévhez képest pedig 1,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság.
A termelési oldalról a szolgáltatások és az ipar támogatta leginkább a GDP-növekedést, melyek közel azonos súllyal járultak hozzá a bővüléshez. „Bár a szolgáltatások számottevő tételt jelentettek a növekedésben, ez a korábbi időszaknak megfelelő teljesítmény” – értékelte az adatokat Németh Dávid. A K&H vezető elemzője rámutatott, hogy a szolgáltatások hozzáadott értéke csak 3 százalékkal emelkedett. A kisebb súlyú ágazatok közül az építőipar hatalmasat nőtt az EU-források ismét felgyorsuló lehívása miatt, a mezőgazdaság azonban a kedvező tavalyi év után most kissé visszahúzta a növekedést. Igaz, ez még változhat, hisz a mezőgazdaság esetében az első negyedév csak becslés.
A felhasználási oldalon a belső tételek húzták a növekedést. A beruházások több mint 28 százalékkal nőttek éves bázison, köszönhetően az állami szférában zajló nagyberuházásoknak (amelyek zömmel uniós projektekben öltenek testet), valamint a feldolgozóipari beruházásoknak – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Ezek tovább bővítik az exportkapacitásokat, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jövőre ismét növekedni tudjon Magyarország exportpiaci részesedése.
A relatíve gyenge kiskereskedelmi adatok ellenére a fogyasztás is hozzájárult a bővüléshez, bár az elmúlt negyedéveknél szerényebb mértékben – emelte ki Virovácz Péter. A közösségi fogyasztás – némi meglepetésre – visszafogta a gazdasági növekedést, csökkent a volumene éves összevetésben. Németh Dávid szerint meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt. A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. „Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a bővüléshez” – hangsúlyozta.
A felhasználási oldal másik fontos tétele, a beruházások jól alakultak. A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiugróan, 28 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát, ezt nagymértékben segítették az újrainduló EU-források, de a vállalatok is egyre többet ruháznak be. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A meghatározó területek (feldolgozóipar, ingatlanügyletek, valamint szállítás, raktározás) mindegyikében nőtt a beruházási teljesítmény.
„A belső tételek 3,8 százalékponttal járultak hozzá a 4,2 százalékos gazdasági növekedéshez, a nettó export pedig annak ellenére tudott enyhe, 0,4 százalékpontos pozitív hozzájárulást felmutatni, hogy az import dinamikusabban bővült (a fogyasztás és a beruházás importtartalma miatt), mint az export” – emelte ki Virovácz Péter.
Az NGM szerint a magyar gazdaság mintegy kétszer gyorsabban bővült az uniós átlagnál, s ha a következő negyedévekben is hasonló növekedési különbség lesz, akkor hazánk felzárkózása a fejlettebb tagállamokhoz jelentősen gyorsul. Az első negyedéves adatok megerősítették az idei várakozásunkat, 2017-ben a konvergenciaprogramban jelzett 4,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – írta a tárca.
Virovácz Péter szerint a második negyedévben némi lassulásra lehet számítani, hisz az első negyedév jó teljesítményében a tavalyi alacsony bázis is meghatározó szerepet játszott. A lassulást a legfrissebb ipari és kiskereskedelmi adatok is alátámasztják, de összességében így is 3 százalék felett maradhat a növekedési ütem a második negyedévben.
Londoni elemzők is kedvezően látják a gazdaság jövőjét. A Morgan Stanley épp a napokban módosította 0,9 százalékkal felfelé a magyar növekedési várakozását: az idei évre már 3,8 százalékot jósol. A JPMorgan napokban közzétett becslése eddig 4 százalékról szól. Jövőre is kedvezők a kilátások, miután a fogyasztás és a beruházások is nőhetnek, s az új ipari kapacitások termelése is elindulhat. De a kabinet 2018-as 4 százalék feletti növekedésében egyelőre nem hisznek az elemzők, 3,5 százalékot azonban bőven el tudnak képzelni.
