Javultak tavaly a legnagyobb, részben állami tulajdonú víziközmű-társaságok eredményei, de szakmai szervezetük elnöke szerint súlyos finanszírozási problémái vannak a túladóztatott ágazatnak.
A friss mérlegadatok alapján 2015-ben és 2016-ban folytatódott a hazai víziközműcégek kivéreztetése, ami előbb-utóbb ellátásbiztonsági problémát okozhat a hazai víz- és csatornaszakmát összefogó szövetség, a MaVíz elnöke szerint. Pedig Kurdi Viktor úgy látja, az állam javíthatna a helyzeten, mindenekelőtt az e területet is sújtó vezetékadó eltörlésével, ami arányaiban sokkal nagyobb teher a víz- és csatornacégeknek, mint a náluk jóval nagyobb árbevételből gazdálkodó távközlési és energiatársaságoknak, és indokolatlan is. „A vizes szakmában a vezetékadót nemzeti vagyonnal gazdálkodó állami és önkormányzati cégek fizetik az államnak, míg más iparágakban külföldi magáncégek” – mutatott rá a szakember. Ám az adórendeletnek még azt a módosítását sem támogatta a kormány, amely alapján – Lázár János és Seszták Miklós miniszterek javaslatára – a szabályozás úgy differenciált volna, hogy a fajlagosan alacsonyabb költségű, jellemzően nagyvárosi víziközműcégek az alapadó 4,5-szeresét, a drágábban működő, főként kistelepülési szolgáltatók pedig a harmadát fizették volna.
Segítséget jelenthet, hogy – Kurdi Viktor értesülése szerint – a kormány 2018-ban létrehozna egy alapot a szakterület rekonstrukciójára. Az elképzelés szépséghibája, hogy eredetileg ötmilliárdos keretről volt szó, ma pedig már csak másfél milliárdról, és abból is csak az öt állami víziközmű-társaságnak jutna. (Ezek az ÉDV, a DRV, a DMRV és az ÉRV. A Világgazdaság úgy tudja, hogy hamarosan lesz egy hatodik is, az Alföldvíz, amelyben az állam tőkét kíván emelni.)
Kurdi Viktor egyetért a Századvég kutatócég tavalyi (és a KPMG 2015-ös) megállapításával, hogy hiába rendelkeznek a víziközmű-társaságok 15 éves gördülő fejlesztési tervvel, ha e munkáknak nincs meg a fedezetük az általuk beszedett díjakban. Pedig nemcsak hálózatbővítésre, hanem elöregedett rendszereik cseréjére is készülnek. Így jobb híján az államnak kellene megsegítenie őket.
A víziközmű-szolgáltatók a 2012-es törvény előírása szerint mára bő 40 cégbe tömörültek, Kurdi Viktor úgy látja, hogy ezzel le is zárult a terület integrációja. A ma aktív cégek szakmailag és műszakilag is alkalmasak feladataik ellátására – eltekintve az említett gazdasági nehézségektől –, bár néhány kisebb település ellátása kapcsán még várhatók átrendeződések.
A víziközmű-társaságok élbolyában 2015-höz képest mindazonáltal javultak a gazdálkodási mutatók, a cégek zömének üzemi eredménye már pozitív. Ebben azonban annak is szerepe lehet, hogy köztük van az öt állami szolgáltató is, azok költségeinek a megtérülésébe besegít az állam azon keresztül, hogy közszolgáltatási szerződést köt velük. A top 10 társaság együttes árbevétele 2,5 milliárddal 177 milliárdra nőtt, és
6 milliárddal bővült az összesített saját tőkéjük is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.