Még mindig úr a készpénz

A hazai elektronikus pénzügyi infrastruktúrákban tavaly 1455 ezermilliárd forint fordult meg, ez a magyar GDP 41-szerese, ilyen aránnyal hazánk az európai középmezőnyben foglal helyet – mondta Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője az MNB Fizetési rendszer jelentés című kiadványának bemutatásakor. Tájékoztatása szerint az elmúlt év során előretört az elektronikus fizetés, ám a fogyasztáson belül még mindig csak 20,7 százalékos a részaránya a készpénzzel szemben, ami jelentős elmaradás az EU 32 százalékos szintjétől. Ennél is nagyobb a lemaradás abban, hogy a közüzemi és egyéb számláinknak még mindig kevesebb mint 40 százalékát fizetjük elektronikusan, míg Európában 30 százalék a készpénzes fizetés aránya.

De van miért örülni: hosszú idő után ismét nőtt a bankszámlák és a bankkártyák száma. A bankkártyás vásárlások száma meghaladta az 532 millió tranzakciót, összesen 3980 milliárd forintnyi árut és szolgáltatást fizettek tavaly bankkártyával az ügyfelek. Ugyancsak kedvező hír, hogy az átutalások száma 3 százalékkal 310 millióra nőtt, míg az azonnali beszedések (korábbi néven csoportos beszedések) száma szintén 3 százalékkal, 70 millióra növekedett.

Európa élvonalában vagyunk az érintőkártyás fizetések terén: tavaly év végén a plasztikok 63, az elfogadóhelyek 76 százaléka tudta a funkciót, ennek köszönhetően minden második vásárlás (56 százalék) érintéssel történt, míg értékben duplázódást jelent a 40 százalék. Az érintőkártyás visszaéléseket külön monitorozza az MNB, de egyelőre nem talált ilyen visszaélést – cáfolta az időszakonként felröppenő híreket Bartha Lajos.

A kártyás visszaélések száma továbbra is a legalacsonyabbak között van Európában: tavaly az első fél évben a tranzakciók kevesebb mint 0,006, az érték 0,01 százalékát tette ki a visszaélésekben érintett összeg. Az MNB igazgatója hangsúlyozta: a jogszabályi változásoknak köszönhetően az így keletkező károk 90 százalékát a kibocsátó vagy az elfogadó bankok, illetve a kereskedők viselték – csak 10 százaléknyi kárt kellett az ügyfeleknek viselniük, ha bebizonyosodott, hogy egyértelműen nekik felróható okból került sor a visszaélésre.

Miközben az elektronikus fizetés 12 százalékkal nőtt, a költségei csak 0,2 százalékkal bővültek, azaz összességében a modern pénzügyi szolgáltatások ügyfélköltsége csökkent – mondta az MNB igazgatója.