Mélyponton az áremelkedés
Májusban idei legalacsonyabb szintjére süllyedt az infláció Magyarországon, igaz, az áprilisihoz képest csak kissé csökkent a pénzromlás üteme. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint májusban 2,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, az áprilisi 2,2 után. Februárban 2,9 százalékon tetőzött az infláció – ami négyéves csúcsot jelentett akkor –, azóta trendszerű a csökkenés.
A „mélyben” azonban ezzel ellentétes folyamatokat láthatunk. A szezonálisan igazított árindex, a maginfláció 2,1 százalékra emelkedett májusban az áprilisi 1,9-ről. Ez az index kiszűri azokat a termékeket, amelyeknek gyorsan változik az áruk, valamint az energiaárakat is. A maginfláció emelkedése pedig azt tükrözi, hogy a következő hónapokban már magasabb árakkal szembesülhetnek a vásárlók. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte: tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedik a maginfláció, és több mint két és fél éves csúcsot ért el.
Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok drágultak – derült ki a KSH tájékoztatásából. Az üzemanyagokért 4,7 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly, az élelmiszerek is jelentősen, 2,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások 1,5 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve, a háztartási energia ára pedig 0,7 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek minimálisan drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkek szerény mértékben (0,3 százalékkal) olcsóbbak lettek. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint ez utóbbi részben az alacsony külső inflációs környezetnek köszönhető, vagyis alig importálunk inflációt külföldről.
Áprilisban még nagyobb mértékű, tíz százalék feletti volt az üzemanyagok árának éves emelkedése, a mostani már visszafogottabb ütem. Ennek ellenére az inflációs főindex nem esett nagyot, mindössze 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy más termékek és szolgáltatások árának alakulása inkább feljebb húzza az inflációt, és azt is, hogy széles körű az áremelkedés.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: az év elején számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfacsökkentése (baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő víziszárnyas-kínálat felfelé húzta az inflációt. A bérköltségek növekedését viszont a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza. Jobbágy Sándor szerint az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet, de a béremelkedések hatása még nem jelenhetett meg teljes mértékben.
Az üzemanyagárak tavaly április–májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció
2 százalék közelében maradhat, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet a TakarékBank prognózisa szerint. Az év végére, az üzemanyagok tavaly év végi magas bázist adó ára miatt – amit egyebek mellett a jövedéki adó átmeneti emelése okozott –, ismét 2 százalék közelébe süllyedhet az infláció, így idén éves átlagban 2,4 százalékos drágulás várható. Ugyanakkor Suppan szerint a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek emelkedése következtében az infláció nagyobb mértékben is nőhet.
A pénzromlás jövő év közepén érheti el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célját, emiatt az MNB még középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására – vélte a TakarékBank elemzője. A CIB szakértője szintén úgy véli, hogy mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépése az idén még nem várható, monetáris szigorítás sem lesz. Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája is erősíti a hazai monetáris mozgástér fennmaradását idén – tette hozzá Jobbágy. A szakértők mindezek alapján nem hagyományos monetáris lazításra látnak esélyt az MNB részéről.
