Minden harmadik magyar volt már munkanélküli

A 2013 és 2016 közötti időszakban 92,4-ről 94,9 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak között azok aránya, akik megőrizték foglalkoztatotti státuszukat, ezzel párhuzamosan 65,5-ről 53,9 százalékra csökkent azok száma, akik munkanélküliek maradtak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyvéből. Javult a munkanélküliek munkához jutási esélye (29,7-ről 40,2 százalékra), ami a hivatal szerint részben a közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázható.

A KSH adatai szerint 2013 első negyedévében 3,77 millió embernek volt munkája, a 15–74 évesek körében 49,5 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, míg a munkanélküliek száma 495 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 11,6 százalék volt. 2016 végére a foglalkoztatottak száma 4,41 millió főre, a foglalkoztatási ráta 58,8 százalékra nőtt, ezzel egy időben a munkanélküliek száma kevesebb mint a felére, 205 ezer főre zuhant, így a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent.

A KSH hozzáteszi, hogy 6,5 százalékról 9,1 százalékra nőtt azok aránya 2016-ra, akik az iskolából kilépve foglalkoztatottként kezdték meg felnőttéletüket, eközben 5,3-ről 2,9 százalékra csökkent azok aránya, akik az iskola után munkanélküliként jelentek meg a foglalkoztatási piacon. A KSH 2015-ben vizsgálta, hogy a 19–64 évesek körében milyen arányt képviselnek az életük során legalább egyszer munkanélkülivé válók. Az arány 2007 és 2015 között 28,7-ről 38,9 százalékra ugrott, amiben a gazdasági válság a fő felelős – a munkanélküliek száma 2008-ban jellemzően 330 ezer körül mozgott, 2010 elején pedig már majdnem elérte a félmilliót. A munkahely elvesztése a férfiakat jobban sújtotta, mint a nőket (40,1 és 37,8 százalék), amit az magyaráz, hogy a válság által jobban sújtott ágazatokban (építőipar, feldolgozóipar) inkább férfiak dolgoznak.

A korcsoportokat nézve a 25–54 évesek körében volt 2015-ben a legmagasabb a munkanélküliséget már megtapasztalók aránya (42-43 százalék), míg a 15–24 éves fiatalok és az 55–64 évesek körében ugyanez az arány 27,7 és 33,3 százalék volt. Az iskolai végzettség szerint a legfeljebb alapfokú végzettségűek 56,7 százaléka volt már munkanélküli, míg a felsőfokú végzettségűek körében ugyanez az arány mindössze 19,7 százalék.

Míg a községekben élők munkanélküliségi érintettsége 46,5, addig a városokban 38,9, Budapesten pedig 24,4 százalék volt. A KSH évkönyve szerint az észak-alföldi régióban volt a legmagasabb (51,1 százalék) a munkanélküliséget már megtapasztalók aránya, míg a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (26,4 százalék) volt.