A panelbontás elsősorban nem műszaki kérdés

Társadalmi hatástanulmánnyal is felér lassan az a reakcióhullám, amely a panelházak visszabontási tervének hírét kíséri. Egyelőre a szkeptikusok tábora a nagyobb, de mindenképpen a beszédesebb.

Meg lehet csinálni a visszabontást, de nem is az a kérdés, hogy műszakilag, technológiailag kivitelezhető-e, vagy sem, hanem az, hogy mi lenne a célja az egésznek – vélekedik a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Farkas Tamás a Világgazdaságnak elmondta: a kormánnyal stratégiai partneri megállapodásuk van, de eddig nem keresték meg őket. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségéhez sem érkezett felkérés a témában – tudtuk meg Kaplonyi György elnöktől. Mint kiderült, ha a társasházak és a társasházkezelők szövetségét megkérdezné a kormányzat, egyaránt a lakáspolitikai koncepció kidolgozását javasolnák, amelybe a panelkérdést is be lehetne ágyazni. A témának szociológiai, településpolitikai, társadalompolitikai és műszaki-technológiai szegmense is van, és mindegyikre ki kell dolgozni a válaszokat – érvelt a LOSZ elnöke, aki egyébként a kilencvenes évek végén személyesen tanulmányozta a német modellt Türingiában. Éppen ezért a műszaki részt tartja a legkevésbé veszélyes terepnek, mert azt amatőrökre bízni nem lehet, az színtiszta építészszakmai kérdés. Nem úgy a bontással megsemmisítésre ítélt lakások tulajdonosainak helyzete, ami jogi és lakáspolitikai kérdés egyben. Ráadásul egész házakat érint, mert az építési területté váló épületekből adott időre mindenkit ki kell költöztetni valahova.

A panelekről már kiderült, hogy jóval tovább használhatók, mint hajdan tervezték, a lakók is megszerették, már rég nem szitokszó a panel, ráadásul nem a panelházak gettósodtak el, hanem egyes belvárosi részek, ahol a munkanélküliség miatt elmaradtak a lakók a rezsivel – érvelt a házgyári épületek mellett Kaplonyi György. Ő a terv finanszírozási oldalát és lakóközösségi támogatottságát látja a leggyengébb láncszemnek. Az a tetőtér-beépítési viták során is kiderült már, hogy tulajdoni kérdésekben komoly érdekellentétek feszülnek a legtöbb társasházban, vagyis könnyen darázsfészeknek bizonyulhat egy-egy közösség. Ha az adott lépés a lakók 90 százalékának, vagyis a túlnyomó többségének kedvező, akkor van értelme végigvinni, különben aligha – vélekedik Kaplonyi György. Az, hogy egy ház csúnya, még nem elég ok az elbontására, ha a panelekkel kísérletezni akarnak, akkor a belső átalakítási lehetőségek, például a lakások megnagyobbításának műszaki megoldásaira vevők lennének a lakók a társasházi szakemberek szerint.