Pénzügyi oktatás: diagnózis és terápia
Milyen szerepe van a pénznek az életünkben? Angus Deaton, aki a szegénység mérésének módszertanáért kapta 2015-ben a közgazdasági Nobel-díjat, megállapította, hogy a pénz igenis boldoggá tesz akkor, ha az ember a nélkülözésből a megélhetésbe, majd a biztonságba kerül általa. Bár a kutatás arra is rámutat, hogy egy bizonyos szint fölött a több pénz már nem okoz jelentős életminőség-javulást, a pénzügyi biztonság megteremtése az ember egyik legfontosabb motivációja, aminek nemcsak egyéni, de társadalmi, makrogazdasági relevanciája is van. Minden gazdasági szereplő elemi érdeke, hogy az ország polgárai tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, és pénzügyi döntéseiket kellő körültekintéssel hozzák meg. Számos országban ezért nemzetstratégiai prioritásként határozzák meg a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését, s ez különösen jellemző lett a pénzügyi válság kirobbanását követő időszakban. Hazánkban azonban ilyen stratégia korábban nem készült.
Számos kutatás igyekezett válaszolni arra a kérdésre, hogy megfelelő-e a magyarok, különösen a fiatalok pénzügyi kultúrája. Ezen belül: milyen az attitűdjük a pénzhez; milyen pénzügyi tudással és kalkulációs készséggel rendelkeznek; milyen pénzügyi viselkedés, megküzdési stratégia jellemző rájuk; vannak-e pénzügyi céljaik; készítenek-e költségvetést stb. Elmondhatjuk, hogy ezek a felmérések összességében negatív képet festenek a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettségéről, és jellemzően ugyanazok a kockázatok, tudásbeli és készségbeli hiányosságok merülnek fel időről időre. Kovács Levente és Terták Elemér frissen megjelent könyve szerint akár a hazai, illetve a nemzetközi (OECD) összehasonlító kutatásokat nézzük, akár a közelmúlt súlyos hitelválságát vesszük alapul, akár az egyes befektetési szolgáltatók körül kialakult súlyos anomáliákat elemezzük, azt kell megállapítanunk, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi kompetenciái (tájékozottsága, felkészültsége, gyakorlata, attitűdje) messze elmarad a kívánt, a piacgazdaságban való eligazodáshoz szükséges, nélkülözhetetlen szinttől. A Pénziránytű Alapítványnak az OECD módszertanán alapuló kutatási eredményei szerint tendencia, hogy a lakosság a pénzügyeiben kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett 2015-re, mint volt a korábbi, 2010-es felmérés alkalmával.
Egyre kevesebben készítenek családi költségvetést, és tendenciaszerűen csökkent a pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya. Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben. Mindez összefügghet a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP- és inflációs adatokkal. Egy 2013-ban az Állami Számvevőszék által támogatott kutatás emellett rámutat, hogy a középiskolai pénzügyi-gazdasági képzésben részesültek pénzügyi kultúrája nem fejlettebb azokénál, akik ilyen képzésben nem részesültek. Ennek apropóján készült el az Állami Számvevőszék második felmérése, amely a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését végző programokat veszi górcső alá. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a fejlődés egyik gátja az lehet, hogy bár a közoktatásban tanulók jelentős hányada részesült általában a közoktatáson kívüli pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésben, ezek a képzések igen rövidek, alig pár órásak voltak. Ráadásul a rövidebb képzések jellemzően több témát is átfognak, ezáltal egy-egy téma feldolgozására még kevesebb idő jutott. A képzések eredményessége szempontjából további kockázatot jelentett, hogy a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása, nyilvános elérhetősége nem volt jellemző.
A pénzügyi kultúra fejlesztéséről szóló kutatási jelentéssel egy időben jelent meg a Pénziránytű Alapítvány által támogatott, Iránytű a pénzügyekhez című könyv, amelyet 2016 tavaszán tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyv megpróbálja a hazai oktatás egyik régi hiányosságát pótolni, ezáltal áttörést elérni a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztésében. Az alapítványnál úgy ítélték meg, nem lehet szerencse kérdése, hogy a következő generáció mit tud az életét meghatározó pénzügyi kérdésekről. Szerintük sokkal tudatosabban és szervezettebben kell felkészítenünk a gyerekeket, fiatalokat annak érdekében, hogy felnőttként jobban boldoguljanak, természetesebben, magabiztosabban mozogjanak a pénzügyek világában. Ennek érdekében készült el például az általános iskolásoknak szóló, Küldetések a pénz világában című tankönyv is. Mindezek mellett a Nemzeti alaptantervben a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének egyik elemeként bevezették a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgyat a szakképzési gimnáziumok 10. osztályában, ahol pénzügyi alapismeretek mellett gyakorlatorientált vállalkozói ismereteket tanulnak a diákok a 2016–2017-es tanévtől. A lakosság – ezen belül a fiatalok – pénzügyi tudatosságának, pénzügyi jártasságának erősítése fontos nemzeti feladat, ezért nemzeti stratégia készült a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, és a dokumentum még a nyár előtt a kormány asztalára kerülhet.
Összességében tehát elmondható, hogy az említett lépések nagy valószínűséggel kimutatható változásokat hozhatnak a fiatalok pénzügyi kultúrájában, tudatosságában és viselkedésében, és ennek eredményei reményeink szerint egy újabb felmérésben meg is mutatkoznak majd.
