A bőrünk alá költözik a technológia

Az emberi testben elhelyezett, RFID-technológiát (rádiófrekvenciás azonosítás) használó csipekkel látja el munkatársait egy amerikai cég. A Three Square Market (32M) nevű vállalkozás augusztus elején, egy nagyszabású parti keretében juttatja be a csipeket az erre önkéntesen jelentkező munkatársak hüvelyk- és mutatóujja közötti területre, a várakozások szerint az első körben 50 emberbe. Az apró szerkezetek kis távolságú vezeték nélküli kommunikációs megoldással (NFC) továbbítanak majd jeleket, és így lehet többek között reggelit, rágcsálnivalót vásárolni, de természetesen ennél sokkal többre is alkalmas lesz majd a technológia. A beépített csippel rendelkező munkatársak ugyanis megszabadulnak az itthon is széles körben elterjedt beléptetőkártyáktól, hiszen a bejáratnál is elég lesz csak a kezüket használniuk. De a számítógépükbe történő bejelentkezéshez is a beépített csipet vetik be, sőt az irodai nyomtató használatakor is azzal azonosíthatják majd magukat. A 32M vezérigazgatója, Todd Westby a fejlesztés kapcsán hangsúlyozta, hogy a beépített csipek nem rendelkeznek GPS-jeladóval, így azon keresztül nem lehet követni az alkalmazottak mozgását.

Bár az Egyesült Államokban a 32M az elsők között használja ezt a módszert, Európában már több próbálkozás is történt ezzel kapcsolatban. Az amerikai vállalat a svéd BioHax Internationallal fogott össze annak érdekében, hogy bevezesse a technológiát. Nem véletlen a svéd kapcsolat, a skandináv országban ugyanis igencsak komolyan veszik ezt a megoldást. A Los Angeles Times tavasszal számolt be arról, hogy az Epicenter nevű svéd startup központ beépíthető csipeket kínált saját munkatársainak az azonosítás egyszerűsítésére. De egy svéd vasúttársaság is próbálkozott már hasonló megoldással a hagyományos jegyek leváltására.

Mind az amerikai, mind a svéd projektek során NFC-technológiával oldották meg a kommunikációt, ez ugyanaz a szabvány, amelyet az érintéses bankkártyáknál is használnak, és amely a mai okostelefonok többségében már megtalálható. Ez alapján akár villámgyorsan is elterjedhetnének a bőr alá beépített csipek az embereknél is, ám nem is elsősorban technológiai szempontból problémás a dolog, hanem sokkal inkább etikai oldalról. A sci-fi történetekben viszonylag gyakran találkozhatunk az emberekbe épített implantátumokkal, amelyeket az esetek többségében rossz célokra használnak fel. A technológiával kísérletező cégek egyelőre passzív csipeket használnak, vagyis azok csak akkor aktiválódnak, ha egy megfelelő eszköz közelébe kerülnek és attól jelet kapnak. Ezek az apró készülékek viszonylag kis mennyiségű adat továbbítására képesek egyelőre, így csak minimális mennyiségű információt árulnak el viselőjükről, ám nagyon gyorsan változhat a helyzet, ha például helymeghatározásra vagy éppen az emberi szervezet működésének figyelésére alkalmas szenzorokkal egészítik ki őket. Ez például marketing- és egészségügyi szempontból hatalmas előrelépést jelenthet, azonban még az okostelefonos alkalmazásokhoz képest is rengeteg személyes adatunkhoz enged hozzáférést. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az okosmobilok és használóik már most is a hekkerek célpontjai, akiknek nyilvánvalóan a testbe épített csipek is felkeltenék az érdeklődését.

Egyelőre persze nem kell ettől tartani, hiszen távolinak tűnik az az idő, amikor tömegesen építenek be csipeket a bőrünk alá, a 32M vezetője azonban igen lelkesnek tűnik. Todd Westby szerint a technológia többek között az útleveleknél, a közösségi közlekedésben és fizetéskor is bevethető lesz majd.