Céget alapított a Vasas és az MTK
Várhatóan jó néhány, eddig röplabdaszakosztállyal nem rendelkező egyesület nyit a sportág felé annak hatására, hogy a röplabda bekerül a társaságiadó-kedvezményen keresztül támogatott (TAO) látványcsapatjátékok körébe – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint új távlatok nyílhatnak meg a hazai klubok előtt, ha az évente 60-70 milliárd forintos TAO-pénzcsapon át 4-5 milliárd a röplabdába áramlik.
A 2011 júliusa óta működő rendszerben eddig az adókedvezményből befolyó pénzek fele jutott a labdarúgásnak, a Magyarországon és egész Európában is második legnépszerűbb kézilabda 20 százalékot kapott, mintegy 10-10 százalékos arányban osztozott a kosár-, a vízilabda és a jégkorong. Szabados úgy látja, infrastrukturális szempontból a röplabda ugyanolyan teremsport, mint az eddig is támogatott kézi- és kosárlabda, így a forrásbevonás elsősorban nem az épülő csarnokokban lesz mérhető, hanem a csapatok és a játékosok számának növelésében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint 210 klubban van lehetőség a sportág gyakorlására, emellett több mint 1200 iskolai röplabdacsapat működik közel 15 ezer gyermek rendszeres sportolását biztosítva.
Szabados Gábor szerint a TAO-val állhat összefüggésben két nagy múltú fővárosi klub cégalapítása is: az MTK Röplabda Kft. és a Vasas Röplabda Kft. is június végén jött létre. Bár a kék-fehérek és a piros-kékek is rendelkeztek már röplabdacsapattal, várhatóan ezeken az új gazdasági társaságokon keresztül válhatnak a társasági adó kedvezményezettjeivé. A sportközgazdász felidézte: a TAO-rendszer hat évvel ezelőtt annak szellemében jött létre, hogy az idehaza működő vállalkozásoknak 500 millió forintos nyereségig 10, afölött 19 százalékot kellett adózniuk, az adott vállalat ennek az összegnek a 70 százalékát fordíthatta az öt kiválasztott csapatsport támogatására. A struktúra annyiban változott, hogy idén egységesen 9 százalékra csökkent az adókulcs. Ha a klubok a taglétszám növelésére használják fel a TAO-pénzeket, 10 százalék önrészt kell biztosítaniuk, létesítménybővítéshez 30 százalékot, edzői bérfejlesztéshez pedig 50-et.
