Döntés után kezdenek csak számolgatni

A brit kormány csak most kérte fel a Migrációs Tanácsadó Bizottságot (MAC) arra, hogy vizsgálja meg, milyen szerepet játszanak az uniós munkavállalók a gazdaságban. A jelentést azonban csak 2018 szeptemberében hozzák nyilvánosságra – alig hat hónappal az Európai Unióból való kilépés előtt. Bár részjelentéseket valószínűleg menet közben is közölnek majd, a lépés egyáltalán nem nyugtatja meg azokat a vállalatokat, amelyek nagymértékben függnek a külföldi munkavállalóktól – figyelmeztetett az Independent.

A MAC meg fogja vizsgálni, mely szektorok támaszkodnak leginkább uniós munkavállalókra, a társadalombiztosítási költségeket, előnyöket és hátrányokat, valamint felméri a csökkenő bevándorlás gazdasági hatásait is.

A kormány addig csak annyit tud biztosan, hogy a Brexittel véget ér az emberek szabad mozgása a szigetország és az EU között, s új bevándorlási rendszer lép életbe – nyilatkozta a BBC-nek Brandon Lewis. A bevándorlási miniszter nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a kabinet terveit illetően, de azt ígérte, hogy még az idén nyilvánosságra hozzák őket, jövőre pedig a parlament elé terjesztik a kérdést szabályozó törvénytervezetet.

Theresa May kormányfő évi százezer fő alatt akarja tartani a nettó bevándorlást, és az ország gazdasági igényeihez szabná, hogy kit engednek be. Egyelőre azonban messze vannak ettől a céltól, bár folyamatosan csökken a migráció: a nettó bevándorlás becslések szerint 248 ezer főre csökkent 2016-ban, ebből 133 ezren az uniós tagállamokból jöttek. E kérdésben nincs ellentét a toryk és az ellenzéki Munkáspárt vezetője között. Jeremy Corbyn a BBC-nek adott interjúban kijelentette: kormányra kerülése esetén véget vetne az alacsony bérért dolgoztatott közép-európai munkaerő „nagybani importjának”, és a mindenkori brit munkaerőpiac igényeihez szabná a bevándorlást.

Nagyobb bajba kerülhetnek a vártnál a Brexit után a nagy-britanniai székhelyű befektetési cégek is, amelyek 1,2 ezermilliárd eurós uniós alapokat kezelnek – többet, mint francia, német és olasz versenytársaik együtt. Az EU új irányelvei alapján ugyanis Brüsszel alaposan meg fogja vizsgálni a működésüket, meg akarja ugyanis akadályozni, hogy „üres” másodlagos képviseletet tartsanak fenn az uniós ügyfelek kiszolgálására egy tagállamban, miközben a menedzsmentet Londonban hagyják, és ténylegesen onnan irányítják az ügyleteket is. A portfólió- és kockázatmenedzselést pedig egyáltalán nem engedik majd átruházni – közölte az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA).

A Reuters jól értesült forrásokból úgy tudja, elképzelhető, hogy az ESMA nyomást gyakorol majd az alapokra, hogy abból az országból menedzseljék őket, ahol a fogyasztóik vannak. Vagyis félő, hogy emiatt újabb cégek döntenek majd amellett, hogy áttelepülnek Londonból a kontinensre.

Barnier pesszimista

Egyre kevésbé valószínű, hogy októberben megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatairól, mert nincs haladás a lelépési díjat, az uniós állampolgárok jogait és az északír–ír határt illetően – erről tájékoztatta szerdán a maradó huszonhét tagállam nagyköveteit Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója. A Reuters brüsszeli illetékesektől úgy értesült, hogy Londonnak több kérdésben egyáltalán nincs kialakult álláspontja, a lelépési díjat illetően pedig nem fogadja el sem az EU módszertanát, sem a nagyjából

60 milliárd euróra becsült összeget. A következő tárgyalási fordulót augusztusban tartják. | VG