A faiskolák dominálnak a dísznövénypiacon
Némileg csökkent 2016-ban a dísznövénytermesztésre használt terület az előző évihez képest – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) összefoglalójában. Az összes terület 93 százalékát az 1157 hektáron termesztett faiskolai növények foglalták el, a terület 4 százalékán vágott virág és vágott zöld, míg 3 százalékán cserepes és hagymás dísznövények termesztése folyt.
A dísznövénykertészetekben mintegy kétezren dolgoztak 2016-ban, 60 százalékuk teljes, 14 százalékuk részmunkaidőben, a fennmaradó hányadot pedig az alkalmi munkások tették ki.
Az ágazat nettó árbevétele 2016-ban 8,8 milliárd forint volt, amelynek több mint fele a 4,8 milliárdot hozó faiskolai növények és gyeptermesztés árbevételéből származott, a vágott virág és vágott zöld árbevétele 1,5 milliárd, a cserepes, a kiültetésre szánt és a hagymás növényeké pedig 2,5 milliárd forint volt.
A dísznövénytermékeket tartalmazó termékcsoportok külkereskedelmi egyenlege a KSH adatai alapján évről évre masszívan negatív: a külkereskedelmi forgalmon belül az import aránya az utóbbi hét évben minden alkalommal 60 százalék felett volt. A magyar dísznövényexportban a faiskolai termékek aránya meghatározó, de jelentős a friss vagy kezelt vágott virág részesedése is. Ez utóbbi termékcsoport importjának értéke azonban évről évre jelentősen meghaladja az exportét, külkereskedelmi egyenlege pedig 2016-ban tovább romlott. A vágott virág kivitele mindössze 535 millió forint árbevételt eredményezett, majdnem 60 százalékkal kevesebbet, mint 2015-ben, miközben az import 4,7 milliárd forintos értéke 4 százalékkal meghaladta a 2015. évit.
A KSH adatai szerint a magyar dísznövényexport meghatározó része – a környező EU-tagországok mellett – a német piacra került. Az import túlnyomórészt Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezett 2016-ban.
