Kommunikációs fordulat a jegybankoknál

Ma teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első negyedévi, ESA-szemléletű költségvetési egyenleget. Annyi előre sejthető a Magyar Nemzeti Bank által korábban publikált előzetes pénzügyi számlák alapján, hogy a költségvetés ismét többlettel zárhatott, a négy negyedévre gördülő hiány pedig a GDP 1,8 százalékáról 1,7 százalékra mérséklődhetett. Mindez a költségvetés kedvező bevételi oldali alapfolyamatait tükrözi. A központi alrendszer júniusi pénzforgalmi adatai is a héten jelennek meg. Májusig a központi költségvetés egyenlege 213 milliárd forintnyi hiányt mutatott, ami 200 milliárdos emelkedés a tavalyi értékhez képest. A növekvő hiányt eddig elsősorban a költségvetés emelkedő uniós kifizetései okozták, amelyekhez még nem párosult hasonló mértékű brüsszeli forrásbeáramlás – ez azonban Pellényi Gábor, az OTP Elemzési Központjának stratégája szerint az ESA-egyenleget nem feltétlenül rontja. A makrogazdasági adatok elemzését a Moody’s is elvégzi a héten, s az majd a pénteki piaczárás után derül ki, hogy mire jutott. A magyar államadósság az amerikai hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória legalján áll, stabil kilátással.

Az Egyesült Államokban a jegybank szerepkörét betöltő Fed az előző kamatdöntő ülésen az irányadó ráta 25 bázispontos emelése mellett némi meglepetésre konkrét tervvel is előállt, hogyan kívánja leépíteni a korábbi kötvényvásárlási programok alatt felduzzasztott mérlegét. Habár ennek pontos időzítése még kérdéses, Módos Dániel OTP-elemző azt gondolja, hogy a további kamatemeléshez hasonlóan ez is alapvetően a beérkező adatok, azaz a gazdaság pályájának alakulásától függ majd. Ehhez elsősorban nagyobb infláció, magasabb bérdinamika és nem emelkedő munkanélküliség kellene. A pénteki amerikai munkaerőpiaci adatoktól sok jót nem várnak az elemzők: az előző havi 138 ezer mezőgazdaságon kívüli álláshely száma júniusban 177 ezerre nőhetett a piaci konszenzus alapján, míg a munkanélküliségi ráta megragadhatott a 4,3 százalékos szinten.

A fentieket figyelembe véve, ha a tolerálhatónál jobban növekszik a nem mezőgazdasági álláshelyek száma és/vagy a bérdinamika, akkor az erősíti az inflációs nyomást, ami viszont emeli a jövőben várható kamatpályát. Ez a folyamatsor mindenképpen a dollár erősödéséhez vezet. A munkaerőpiaci helyzet általános javulása láttán az utóbbi időben több vezető központi bank elnöke – köztük Janet Yellen (Fed), Mark Carney (Bank of England), Kuroda Haruhiko (Bank of Japan) és részben Mario Draghi (Európai Közpoznti Bank) – olyan irányba változtatta meg a jegybanki kommunikációt, amely egyre inkább a monetáris politika normalizálása felé mutat. Ez előretekintve a nemzetközi hozamemelkedés kezdetét is jelezheti – állítja Módos.

Az euróövezetben a német ipari termelésre és megrendelésállományra vonatkozó számok lehetnek a hét fő adatközlései – véli Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Emellett az euróövezet legfrissebb munkanélküliségi és kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatait is közzéteszik a végleges júniusi beszerzésimenedzser-indexek mellett. Az euróövezeti munkanélküliség a várakozások szerint 9,3 százalékról 9,2 százalékra csökkenhet, míg a kiskereskedelemben pozitív elmozdulásra lehet számítani. A számok valószínűleg nem alakítják át számottevően a növekedési kilátásokkal kapcsolatos várakozásokat; stabil és erős konjunktúrát jelezhetnek. Az EKB kamatpolitikáját tekintve a következő időszakban az inflációs folyamatok meghatározóbbak lehetnek.