Lassan haladnak a Brexit-tárgyalások
A lapvető nézetkülönbségekről beszélt Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a négynapos tárgyalási forduló után David Davis Brexit-miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján az uniós állampolgárok jogait illetően, és a Reuters jelentése szerint megismételte, hogy a jogaikat az Európai Bíróságnak kell garantálnia – ezt Theresa May kormányfő határozottan elutasítja. A két fél nem ért egyet abban a kérdésben sem, milyen jogok illessék meg az uniós állampolgárok majdani családtagjait, illetve bizonyos társadalombiztosítási juttatásokat illetően sem – példálózott a politikus. Sürgette Nagy-Britanniát: tisztázza az álláspontját az úgynevezett lelépési díjjal és az északír–ír határral kapcsolatban a következő, augusztusi megbeszéléseken. Ismét világossá tette, hogy addig nem lépnek tovább a kereskedelmi tárgyalásokhoz – Nagy-Britannia számára pedig ez lenne a prioritás –, amíg nem tisztázzák az uniós állampolgárok jogait, illetve a lelépési díjat.
David Davis konstruktívnak minősítette a tárgyalásokat, és azt hangsúlyozta, hogy a lelépési díjat illetően mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie. Ez nem lesz könnyű, miután Franciaország kemény álláspontot foglal el a kérdésben, ami komoly akadályt jelenthet a megállapodás előtt. „Azt mondhatom, amit Margaret Thatcher hajtogatott: vissza akarjuk kapni a pénzünket” – mondta Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerda este egy parlamenti meghallgatáson az egykori brit kormányfőt idézve, aki 1984-ben el is érte, hogy csökkentsék az ország hozzájárulását az uniós büdzséhez. Le Maire szerint a kilépési összeg elérheti az eddig becsültnek a maximumát, 100 milliárd eurót, amin lehet ugyan vitatkozni, mondta, de „tény, hogy Nagy-Britanniának ki kell fizetnie, amivel az Európai Unió költségvetésének tartozik, ez a tárgyalások vitathatatlan előfeltétele”.
A Vaslady árnyéka tehát három évtized távlatából is rávetül a tárgyalásokra, és megnehezíti őket – figyelmeztetett a Financial Times. Az 1984-es egyezség értelmében ugyanis Nagy-Britannia minden évben könnyítést kap, ami megegyezik az előző évi nettó befizetésének 66 százalékával, mégpedig azért, mert aránytalan volt az ország hozzájárulása az agrártámogatásokhoz. Brüsszel azzal érvel, hogy a két tétel elválaszthatatlan, és a vitában Párizs a leghangosabb a brit gazdasági napilap szerint. Franciaország úgy véli, hogy amennyiben Nagy-Britannia 2019-ben és 2020-ban nem folyósítja az agrártámogatást, akkor az engedményt nem számítják bele a végső Brexit-számlába, amely így azonnal megemelkedik 10 milliárd euróval.
A gazdasági szereplők garanciákat akarnak
Theresa May kormányfő tegnap délután találkozott a brit üzleti élet képviselőivel, hogy megnyugtassa őket a Brexittel kapcsolatban.
A megbeszélésről lapzártáig nem hoztak nyilvánosságra semmit, de a brit-holland Unilever vezetője előre közölte újságírókkal: azt kéri Maytől, hogy hosszabbítsa meg a kilépésig vezető átmeneti szakaszt. Más brit üzleti szereplők is ezt sürgetik, és figyelmeztetnek arra, milyen veszélyes lenne átmeneti intézkedések nélkül távozni az unióból, különösen ha nem sikerül addigra megkötni a kétoldalú kereskedelmi megállapodást Brüsszellel. A gazdasági szereplőknek több információra van szükségük a kormányfő terveit, különösen a Brexit utáni migrációs politikáját illetően is.
