Lassan krónikussá válik a munkaerőhiány

A szlovák gazdaság egyre jobban szenved a mobilizálható munkaerő hiányától. Az állástalanok aránya júniusban az önálló Szlovákia történetében az eddigi abszolút mélypontra, 6,9 százalékra esett vissza, ami ugyan még mindig 188 ezer munkanélkülit jelent, ám az érintettek jelentős része vagy képzetlen, vagy a nagyberuházók által máig került keleti országrészben él. Miközben a fővárosban és vonzáskörzetében gyakorlatilag nincs üresedés, addig a keleti Szobránc vagy Poltár járásokban egy betöltetlen állásra több mint száz munkanélküli jut. A Fico-kormány a hazai állástalanokat szeretné mobilizálni, a vezető ellenzéki párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) viszont azt javasolta, hogy a leépülő közép-szlová­kiai bányászat dolgozóival töltsék fel a nyugati országrész betöltetlen állásait. A cégek pedig azt állítják, csak a külföldi munkaerő becsábításával lehetne enyhíteni a gondokon. „Nálunk csupán alig 40 ezer külföldi dolgozik, míg a kétszer nagyobb Csehországban tízszer ennyi. (Ennek negyede egyébként szlovák állampolgár – a szerk.). Az ügynökségek egybehangzó véleménye szerint ha megnyitnák a piacot, akkor további 100 ezer külföldit simán foglalkoztatni tudna a gazdaság. „A szlovákiai cégek egyre több új állást hoznak létre, és semmi sem utal arra, hogy ez a folyamat a közeljövőben leállna” – nyilatkozta Lubos Sirota, a McRoy Group tanácsadó cég alelnöke, jelezve, hogy jövőre a gazdasági növekedés túllépheti a 4 százalékot is. Szerinte a legtöbb új állás az iparban, ott is az autógyártásban és a gépiparban jöhet létre. A munkaügyi hivatalok országszerte ugyan 62 ezer szabad állást tartanak nyilván, de az is az igaz, hogy nem minden cég jelenti be az üres pozíciókat. „Nagyjából 100 ezer új dolgozót keresnek a cégek, és egyre élesebb lesz köztük a dolgozókért folytatott verseny. Egy részük ezt a bérek növelésével igyekszik majd megoldani, de mind többen alkalmaznak külföldi vendégmunkásokat” – tette hozzá Sirota. Az sem zárható ki szerinte, hogy az akut munkaerőhiány miatt néhány cég kénytelen lesz elhagyni az országot. A feszült helyzetet jól illusztrálja a zsolnai KIA Motors esete, amely a régió munkaügyi hivatalaival karöltve 1200 jelentkezőt próbált ki a gyárban, ám csak 34-en váltak be. „A regisztrált állástalanok munkakedve és munkakészsége minimális” – jegyezte meg lakonikusan Jozef Bacé, a dél-koreaiak szóvivője. A mintegy 500 további állást teremtő cég ezért most bolgár vendégmunkásokat verbuvál.

A Fico-kormány nem hajlandó teljesen megnyitni a munkaerőpiacot a külföldiek előtt, de egyszerűsítené az adminisztrációjukat. Erre szükség is van, hiszen most akár fél évig is eltart, mire a külföldi munkavállaló valamennyi formalitásnak eleget tud tenni. A konkrét intézkedések szeptemberben várhatók. Van azonban egy súlyos bökkenő, mégpedig a helyiek zsigeri ellenállása a külföldiekkel szemben. Sorra érkeznek például panaszok az állítólag hangos és duhaj szerb vendégmunkásokra, de másokat is említhetnénk. Az ellenérzés nemcsak a kisebb településeken erős, a 80 ezres Nyitrán például aláírásgyűjtés indult a munkásszállások építése ellen. Szlovákia eddig arról volt ismert, hogy munkaerőt exportál, főleg Csehországba, és a lakosság nehezen tudja értelmezni és kezelni a mostani helyzetet, amikor is külföldiek jönnének Szlovákiába.