Nagyobb lett az egyenlőtlenség
Az elmúlt években a leggazdagabb tíz százalék részesedése a megtermelt jövedelemből még tovább növekedett, miközben a legszegényebbeké csökkent – derült ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, amely az Eurostat adatain alapul. Míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ban már 22,6 százalék. A második legmagasabb, azaz a 9. decilis részesedése az összes jövedelemből enyhén nőtt. A legvagyonosabbak gyarapodása a szegényebbek kárára valósult meg: a legalsó tíz százalék 2010-ben még a jövedelmek 4,2 százalékával rendelkezett, 2016-ban pedig már csak 3,3-del.
Ez nem azt jelenti, hogy a szegények jövedelme csökkent volna hat év alatt, az övéké is növekedett mind nominál, mind reálértéken, de a bővülés üteme jóval elmaradt a gazdagokétól. A GKI kimutatta, hogy a 2–5. jövedelmi tized súlya a 2010-es 29,2 százalékról 27,7 százalékra esett vissza. Eközben a 6–8. decilis enyhe ingadozás mellett ugyan, de alapvetően stagnált, 32 százalék körüli a jövedelemből való részesedése.
A gazdaságkutató szerint az elmúlt évekre jellemző, mind szélesebb körben fölfelé történő jövedelem-újraelosztás főleg az adórendszerben és a szociálpolitikában történt változtatások következménye. Az előbbit leginkább az egykulcsos adó bevezetése és az azt kísérő intézkedések fémjelezték, míg az utóbbit a munkanélküli-segély radikális visszavágása és a jóval a létminimum alatti jövedelemért foglalkoztatott közmunkások számának jelentős növekedése – emelte ki a gazdaságkutató.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi felmérése rámutat, hogy ötödök szerint vizsgálva, a legalsó részesedése folyamatosan csökken, 2015-ben már csak 8,7 százalékos volt a 2010-es 9,2 után, míg a legfelsőé gyakorlatilag évek óta stagnál. A statisztikai hivatal az egyenlőtlenséget mérő Gini-mutató, valamint az S80/S20 index (felső és alsó 20 százalék jövedelmének hányadosa) alapján arra jutott, hogy 2006 és 2009 között csökkentek az egyenlőtlenségek, azt követően azonban négy évig folyamatosan emelkedtek. A hivatal ezt a világgazdasági válsággal hozza összefüggésbe, azonban 2014-ben és 2015-ben, a jelentős gazdasági növekedés közepette sem csökkent az egyenlőtlenség, igaz, a növekedés megállt. A KSH szerint 2013 óta évről évre egyre kevesebben élnek szegénységben. Azt írták, hogy 2015-ben folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők arányának csökkenése: míg 2014-ben a népesség 19,4 százalékát érintette, addig 2015-ben a 16,2 százalékát. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban (súlyos anyagi depriváció, jövedelmi szegénység és munkaszegénység) együttesen érintettek, a 2014-es 3 százalékról 1,9 százalékra csökkent, ez 185 ezer embert jelent. Ezt nevezi a KSH az úgynevezett mélyszegénységnek, a mutató azonban nagyon csalókává vált az elmúlt években, hiszen a közfoglalkoztatással sokan kiestek az „alacsony munkaintenzitású” táborból, így egyre kevesebbeket érint mindhárom szegénységi kategória, habár nem zárható ki, hogy a kiesettek közül sokan semmivel sem élnek jobban annak ellenére, hogy közmunkásként dolgoznak.
A GKI várakozása szerint a minimálbér emelése 2017-ben és 2018-ban átmenetileg valószínűleg valamennyit javít a szegények és gazdagok közötti különbségen. Ez azonban a változatlan gazdaságpolitikai irányvonal mellett csak átmeneti lesz.
