Esett a font a brit jegybank döntése után
Változatlanul hagyta a rekordalacsony, 0,25 százalékos alapkamatot tegnapi ülésén a brit jegybank (BoE). A döntés hírére egy százalékot gyengült a font: az euróval szemben az 1,11-os szint alatti, a forinttal szemben pedig a 336-os szinthez közeli árfolyam idei mélypontot jelent. Az angol deviza a dollárral szemben is ugyanennyit esett. A tőzsdei hangulatot nem zavarta meg a várakozásoknak megfelelő döntés, az FTSE 100 a közzététel után is emelkedett. A 10 éves brit államkötvény hozama másfél havi mélypontjára, 1,17 százalék alá esett.
Az ülésen a jegybank az alapkamat mellett a mennyiségi lazító program feltételeit is változatlanul hagyta. A monetáris tanács egyhangúlag szavazott a teljes állampapír-vásárlási keret 435 milliárd fonton tartására. A banki hitelezési programot jövő februárban kivezetik a piacról. Csökkentette viszont a jegybank az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 1,9-ről 1,7 százalékra, a jövő évit pedig 1,7-ről 1,6 százalékra. Az előrejelzés szerint rövid távon a növekedés „enyhe” marad. A bővülés üteme egyébként is lassul, míg az idei első fél évben éves alapon 2 százalékos volt, addig a másodikban már csak 1,7 százalék várható.
Az infláció üteme a központi bank szerint októberre éri el a tetőpontját, 3 százalékot, majd 2020 elején 2,2 százalékra lassul. A monetáris tanács ugyanakkor fenntartotta a 2 százalékos inflációs célt. Az angol jegybank egyik nagy problémája, hogy az infláció gyorsabban nő, mint a bérek, ami visszafogja a lakossági fogyasztást. A fogyasztói árdrágulás február óta a két százalékos cél fölött van, májusban 2,9, júliusban 2,6 százalékon állt. A bérdinamika ugyanakkor csak 2 százalékos lehet idén, majd jövőre elérheti a 3 százalékot – közölte a jegybank, pedig májusban még 3,5 százalékra számítottak 2018-ban. A bank előrejelzése szerint a reálbérek 0,5 százalékkal csökkennek ebben az évben. A gyorsuló béremelkedésre idén nincs sok esély, még akkor sem, ha a munkanélküliség az 1970-es évekhez hasonló mélyponton, 4,5 százalékon áll.
Mark Carney jegybankelnök az ülés utáni sajtótájékoztatón megjegyezte: a Brexit lassítja a béremelkedést. Szerinte több vállalat azért nem emel béreket, mert nem biztos benne, hogy hol is lesz a közeljövőben a saját fő működési területe vagy a központja. Carney azonban hangsúlyozta: az alacsony munkanélküliséggel várhatóan beindul a bérek növekedése.
A bank maga a közleményben azt írta, hogy szükség lehet az alapkamat emelésére, ez talán egy éven belül meg is történik. Sőt a következő három év alatt magasabbra is kerülhet a kamatszint, mint amit most a befektetők várnak. Hangsúlyozták azonban, hogy az angol jegybank még mindig a „puha Brexitből” indul ki, a közzétett számokat tehát a lehető legjobb forgatókönyv alapján számolták ki.
