Világgazdaság

Okosváros, boldogabb lakók

Az összekapcsolt megoldások a közlekedés, a biztonság, az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra-fejlesztés és a közüzemi szolgáltatások terén egyaránt segítségünkre vannak – véli Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Szeptember a tanévkezdés, az újraindulás hónapja. A szabadságolások véget értek, a városok felébredtek „nyári álmukból”. Újra nagy a forgalom, egyre többet ülünk a dugókban – és megint elgondolkodhatunk azon, miként lehetne a városi életet kényelmesebbé, a városokat élhetőbbé tenni. A jó hír az, hogy a technikai fejlődés, a digitalizálás erre egyre több lehetőséget nyújt. Az összekapcsolt – vagy okos – megoldások a közlekedés, a biztonság, az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra-fejlesztés és a közüzemi szolgáltatások terén egyaránt segítségünkre vannak abban, hogy településeink biztonságosabbá, élhetőbbé váljanak. Lássunk néhány példát az elmúlt időszak fejlesztései közül!

Forrás: AFP

Hazai esetek is alátámasztják, milyen veszélyes, ha egy megkülönböztető jelzést használó járműnek nem adnak elsőbbséget. Egy észak-olaszországi nagyvárosban sikeresen záruló próbaprojekt ezt a problémát orvosolta: a cél az volt, hogy a sürgős esetekben a mentők a lehető legtöbb helyen zöld hullámot kapjanak. Az algoritmus a mentőautók útvonala mentén úgy állította át a közlekedési lámpákat, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveknek ne kelljen tilos jelzésen áthaladniuk, a leggyorsabban érjenek a szükséges helyekre. Nyilvánvaló, hogy ehhez rendkívül sok adatot kell valós időben feldolgozni. Néhány éve ez még megoldhatatlan feladat lett volna…

Az összekapcsoltság, a szenzorok nem csupán akkor segítenek, ha már megtörtént a baj, de a balesetek megelőzésében is. A Japán középső részén fekvő Fukuiban a tömegközlekedés biztonságát integrált rendszer támogatja, amely folyamatosan nyomon követi és valós időben elemzi a buszsofőrök állapotát (vérnyomás, pulzusszám, testhőmérséklet), a járművek sebességét és más technikai paramétereit, valamint az időjárási és a közlekedési helyzettel kapcsolatos adatokat. Mindezek alapján azonnal cselekedni lehet, ha például egy buszvezető rosszul lesz, vagy ha egy jármű meghibásodik. Szintén Japánból – ezúttal Tokióból – való egy másik megoldás, amely a legmodernebb technológiát állítja a legsúlyosabb katasztrófák elleni védekezés szolgálatába: okostelefonokat programoztak arra, hogy házi földrengésjelzőként működjenek. Amikor az eszköz érzékeli az épület rezgését, azonnal jelez a központba, ahol a számítástechnikai felhőben elemzik a beérkezett adatokat, valós időben. Így pontosabb információkkal rendelkeznek az adott terület szeizmikus állapotáról.

Az okosmegoldások a városüzemeltetés más területein is megjelentek. Buenos Airesben például 91 ezer utcai lámpát cseréltek olyan LED-világítótestekre, amelyeket egy speciális internetes kapcsolat köt össze. A rendszer folyamatosan generálja és dolgozza fel az adatokat, így nagy pontossággal meg tudja jósolni, mikor kell cserélni az egyes világítótesteket, kerületenként vagy akár utcákra lebontva követi az energiafogyasztást, a világítótestekbe épített szenzorok adatai pedig a vandálok elleni küzdelemben is hatékonynak bizonyulnak. Argentína fővárosa egy másik okosprojektről is nevezetes: a városban működő 2000 hulladékszállító teherautót szenzorokkal szerelték fel, amelyek folyamatosan küldik a jeleket arról, hogy mennyire teltek meg az egyes konténerek vagy mennyi üzemanyag van még a járművekben.

Ezzel optimalizálható a hulladékszállítás egész folyamata, amivel a városüzemeltetés jelentős összeget tud megtakarítani. Néhány példa is elég ahhoz, hogy lássuk: az okosmegoldásoknak köszönhetően a városok működtetése egyszerűbbé, hatékonyabbá és olcsóbbá válik. A szolgáltatások színvonala – és így a városlakók komfortérzése – javul, egyszóval a városi élet egésze jobb lesz. Egy ember nem feltétlenül lesz boldogabb attól, ha többet tud, a városok esetében azonban az „okosság” és a kollektív „boldogság” között nagyon erős az összefüggés.

közlekedés okos város