A szabadságok miatt fékezett az ipar

Tavaly július óta a megtisztított és a kiigazítatlan index szerint is 0,2 százalékkal nőtt az ipari termelés, az idei első hét hónapban pedig 4,8 százalékkal volt magasabb a kibocsátás, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második ipari becsléséből.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított ipari kibocsátás 4,2 százalékkal csökkent júniushoz képest. A feldolgozóipar 28 százalékát adó járműipari kibocsátás 7,9 százalékkal esett vissza, amit elsősorban a nyári leállásokkal indokol a KSH jelentése. Ez egyébként az export bővülését is lehúzta, míg a teljes ipari export 1,1 százalékkal nőtt, addig a járműgyártás kivitele 8,3 százalékkal visszaesett.

„Az autóiparban jellemzően nyáron veszik ki a szabadságot a dolgozók, ezért fontos kérdés, hogy az augusztusi teljesítmény milyen lesz. Ennek ismeretében lehet majd megmondani, hogy tartós vagy átmeneti lassulásról van-e szó” – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A szakember szerint az ipar összesített rendelésállománya 2,9 százalékkal csökkent éves szinten, ez pedig a jövőbeli teljesítményt is kedvezőtlenül érintheti. Az ipari teljesítmény az év második felében valamelyest javulhat, így az idei teljesítmény 4 és 5 százalék között alakulhat.

A gyengén szereplő járműipar ellenére nem csúszott negatív tartományba a mutatószám, amit többek között a számítógépek, az elektronikai és optikai termékek gyártásának 4,9 százalékos bővülése magyaráz (az elektromos cikkek gyártása ezen belül 15,3 százalékkal nőtt). Az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása is segítette a bővülést, 4,6 százalékkal nőtt ez a szektor. E körben a legfajsúlyosabb ágazat, a húsfeldolgozás 5,8 százalékkal csökkent, a második legjelentősebb, az italgyártás viszont 10,5 százalékkal nőtt.

A közepes súlyú fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása 11,5 százalékkal nőtt, míg a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása 8,8 százalékkal bővült, ez utóbbinál a hazai és a külpiaci eladások is élénkültek.

A vegyipar viszont visszaesést mutatott, júliusban 7,7 százalékkal csökkent a termelés, ami a műanyag alapanyagok gyártásának számlájára írható. Az alágak közül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól. A 12,2 százalékos visszaesés elsősorban a hazai kereslet csökkenése miatt következett be.

Jól alakult a fél év

Januártól júliusig 4,8 százalékkal bővült az ipari termelés, a külpiaci eladások nagyobb mértékben (5,2 százalékkal) járultak hozzá a növekedéshez, mint a belső értékesítés (3,6 százalék). Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,4 százalékos növekedése a legalább ötfős cégeknél 3,2 százalékos létszámbővülés mellett realizálódott.