GKI: jövőre az ideihez hasonlóan nőhet a GDP

A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI Gazdaságkutató 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. A magyarországi növekedés lényegesen meghaladja az EU átlagát, de régiós szinten igen szerény eredmény.

2017-ben a bruttó keresetek 13 százalékos, a reálkeresetek 10-11 százalékos növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek jóval lassúbb bővülése (vagy éppen stagnálása) miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik.

Egyelőre a vásárolt fogyasztás bővülése is elmarad a tavalyi csaknem 5 százaléktól, a lakosság végső fogyasztása pedig még inkább. A fogyasztás 3,5 százalékos növekedése alacsonyabb lesz a tavalyi 4,2 százaléknál. 2018-ban a bruttó keresetek növekedésének dinamikája 7 százalékra lassul, s az infláció gyorsulása következtében a reálkeresetek csak 4 százalékkal lesznek nagyobbak. A fogyasztás üteme azonban a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, körülbelül 3 százalékra fékeződik. Ha sor kerülne a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb járulékcsökkentésre és minimálbér-emelésre, az kissé tovább emelné a lakosság fogyasztását.

Az idén újra induló EU-s beruházási ciklus hatására az első félévi 25 százalékos bővülés után az év egészében legalább 20 százalékos, jövőre 9 százalékos volumennövekedés várható. A 2016-ban 17,8 százalékos beruházási ráta az idén 20,5 százalékra, jövőre 21,5 százalékra emelkedhet, ami a magyarországi fejlettségi szinthez képest még mindig alacsony.

A foglalkoztatottak száma 2017 egészében az első félévi 2 százalékhoz hasonlóan – az előző évi 2,5 százaléknál lassabban, de így is a nemzetgazdaság legtöbb ágazatára kiterjedően – nő. A gazdasági konjunktúra létszámnövelő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a munkaerőhiány. 2018-ban már csak 1-1,5 százalék körüli bővülés várható. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4 százalék közelébe csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. A valós munkanélküliség 7-8 százalék körül van, de kissé már ez is alacsonyabb az EU átlagánál.

Az idén a bankok vállalati hitelállománya után már a lakosságé is növekedni kezdett. A hitelállomány minősége javult, ez elsősorban a felélénkült faktoringpiac eredménye. A bankok nyereségrátája látványosan magas szintre emelkedett, de főleg a korábbi tartalékolás felszabadítása következtében.

A 2014–16-ban összességében változatlan árszínvonal 2016 szeptemberében kezdett emelkedni. Ebben az évben éves átlagban 2,5, jövőre 3 százalék körüli infláció várható. A fő kockázati tényező a világpiaci energiaárak alakulása és a gyors béremelkedés – eddig számokban még alig megmutatkozó – költség- és keresletnövelő hatása. Az alapkamat várhatóan 2018 végéig a mostani 0,9 százalékon marad, a forint idén erősödik, jövőre pedig változatlan szinten marad (308 forint/euró). A megtakarítások reálkamata jellemzően negatív.