Megtörtént a foglalkoztatási fordulat
M agyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a globális piacon, a bérszint emelkedése mellett elengedhetetlen a termelékenység javítása is – hívta fel a figyelmet Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Versenyképességi jelentés bemutatóján. A most először megjelent kiadványban összesen 106 indikátor alapján elemezték hazánk versenyképességét, ezek 90 százaléka objektív mutatókból áll. A makrogazdasági mérőszámok mellett más területeken is sikerült javulást elérni, de tovább kell haladnunk, a vásárlóerő-paritáson alapuló egy főre eső hazai GDP ugyanis nem éri el a V3-ak (Magyarország nélkül kalkulált visegrádi országok) átlagát.
Már megtörtént a foglalkoztatási fordulat, így most a munkaerő-tartalékok felszabadítása és a termelékenység növelése következhet – tette hozzá Palotai Dániel. A hazai munkaerő termelékenysége jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, emellett munkaerőhiánnyal küzd több szektor is, ezen a külföldön dolgozók hazatérésével és a részmunkaidős foglalkoztatás könnyítésével lehetne enyhíteni. Emellett a közszférában is van tartalék, a feladatok egy részét online ügyintézéssel válthatnánk ki, a felszabaduló kapacitás a munkaerőhiányt csökkentheti.
Az adóék csökkentése hozzájárult a foglalkoztatási fordulathoz (egy kétgyermekes családnál 7 százalékponttal csökkent a mutató), és a munkát terhelő adók további csökkenésének köszönhetően az EU átlaga alá kerül az adóék a következő években. A hazai vállalatok versenyképességén javít a folyamatosan csökkenő adóráta, többek között ennek köszönhetően nő a vállalkozási hajlandóság. Ezen tovább javíthatna, ha a jogszabályi környezet jobban támogatná a beruházásokat. Kardinális kérdés, hogy a kisebb cégek termelékenységét a nagyvállalatokkal egy szintre emeljük, ezzel a GDP-hez legnagyobb mértékben hozzájáruló kkv-szektor gazdasági húzóerejét lehetne fejleszteni. Emellett a gazdaság fehérítését mutatja a csökkenő áfarés, azonban az uniós országok között még így is a rangsor végén állunk a be nem szedett adók szempontjából.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalék lenne, amit egyébként most egyik uniós tagország sem ér el. A növekedéshez tehát átfogó koncepcióra van szükség, a családbarát intézkedések ugyan javítanak a helyzeten, azonban a népesség fenntartásához szükséges arány még messze van.
A banki hitelhez való hozzáférésen is lehetne növekedést elérni Palotai Dániel szerint, jelenleg ebből a szempontból az EU sereghajtói közé tartozunk. Ehhez a hitelintézetek működési költségén kellene faragni, az uniós országok között hazánkban a legmagasabb a bankok költségszintje a mérlegfőösszeg arányában. Ebben a digitalizáció terjesztésével van lehetőség előrelépni, illetve a termékek díjának csökkentésével. Itt érdemes megjegyezni, hogy a jövő évi költségvetés alapján a tranzakciós illeték 204 milliárd, a banki különadó pedig 50 milliárd forintos terhet jelent majd a szektornak. A nem teljesítő hitelek aránya jelentős csökkenő tendenciát mutat, tavaly év végén már 7 százalék közelébe mérséklődött, ami stabilitást ad a hitelintézeti szektornak.
