Élénkül az orosz fogyasztás, nő a bérnyomás

Tovább bővült az orosz kiskereskedelmi forgalom: éves bázison 3 százalékkal nőtt októberben – közölte tegnap az orosz statisztikai hivatal. Az adat elmarad a 3,4 százalékos várakozástól, de jelzi: stabilizálódott az orosz fogyasztás bővülése. Jócskán a 2,8 százalékos előrejelzés fölött, 4,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek októberben, és a legfrissebb becslések szerint az első tíz hónapban 1,6 százalékkal nőtt a GDP éves bázison.

Az adatokból látható, hogy az orosz bérnövekedés egész évben meghaladta a fogyasztás bővülését. Pellényi Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője szerint ez azért lehetséges, mert az orosz lakosság az elmúlt években a hiteleit törlesztette. A fogyasztási hitelezés mostanában fut fel újra, ez látszik az új hitelfolyósítások és a lakossági betétállomány növekedésén is – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: hiába növekedtek a bérek, a nyugdíj és egyéb szociális juttatások reálértéke esett, ami szintén a fogyasztás ellen hatott.

Az infláció július óta a 4 százalékos jegybanki cél alatt tartózkodik, októberben már csak 2,7 százalék volt. A szakértő szerint a fogyasztás visszaesése és az államilag szabályozott áremelkedés lassította a drágulást, ráadásul tavaly és idén is kiváló lett az agrártermés, ami az élelmiszerárakat alacsonyan tartotta. Nem véletlen, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdett, május óta a 11 százalékos alapkamatot 8,25 százalékra csökkentette. Az orosz jegybank valószínűsített még egy idei 25 bázispontos vágást, Pellényi Gábor szerint további 25 bázispontos csökkentésekkel 6-7 százalék közé ereszthetik a kamatrátát. Az elemző emlékeztetett: enyhén csökkent ugyan a növekedési ütem a harmadik negyedévben, de már negyedik negyedéve bővülhet a GDP, beindult a fogyasztás, alacsony, 5,1 százalékos a munkanélküliség, és úgy tűnik, sikerül csökkenteni a költségvetési deficitet. Tavaly 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt termelt a költségvetés, a szakértő szerint ezt idén sikerül kicsivel 2 százalék fölé leszorítani. Egyrészt emelkedik az olajár, másrészt a fogyasztást termelő adóbevételek növekednek, harmadrészt az állami vállalatok óriási osztalékot fizetnek. A kiadási oldalon a következő évekre az állam befagyasztotta a főösszeget, amely tehát reálértéken csökken, de a GDP-arányos deficitet sikerült lejjebb vinni. A szakértő idén és jövőre is 1,5-2 százalék közti GDP-bővülésre számít.