A hazai termelőknek jó hír
Nemcsak a magyar, hanem az összes uniós termelőnek jó hír – kommentálta a glifozát növényvédőszer-hatóanyag felhasználhatóságának ötéves meghosszabbításáról szóló hírt a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese. A szakértőkből és az Európai Bizottságból álló uniós fellebbviteli bizottság hétfő este 18:9 arányban voksolt a hosszabbítás mellett. Magyarország is mellette szavazott, a korábbi patthelyzetet pedig Németország billentette át, mivel tartózkodás után most szintén a hosszabbítás mellett döntött, és követte a példáját Lengyelország, Bulgária és Románia is.
A glifozát rendkívül elterjedt, egyszikűekre és kétszikűekre egyaránt ható totális gyomirtó. A szert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákellenes ügynöksége néhány éve a potenciálisan rákkeltő hatóanyagok közé sorolta, amiért környezetvédő szervezetek és több uniós tagállam is a betiltását követeli. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Európai Vegyianyag-ügynökség ugyanakkor pozitív értékelést adott ki a hatóanyagról, amivel a magyar agrártárca is egyetértett. Erre az értékelésre hivatkozva az EU agrártermelőinek szövetsége, a Copa-Cogeca a lehetséges leghosszabb távra, 15 évre engedélyezte volna a hatóanyag felhasználását. Az Európai Parlament ugyanakkor októberben azt közölte, hogy a glifozáttartalmú növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználását a mostani meghosszabbítás lejárta után, 2022 decemberétől mindenképp megtiltaná.
Petőházi Tamás szerint az nem kérdés, hogy a növényvédő szerek mérgező anyagok, ezért is vonatkoznak használatukra szigorú szabályok. A mezőgazdasági termelés célját – a megfelelő minőségű és mennyiségű, egészséges élelmiszerek előállítását – a glifozát hiánya a jelenlegi körülmények között megnehezítené, ugyanis a termésbiztonságot veszélyeztetné. Ennek oka a szakértő szerint, hogy a glifozát helyettesítő termékét jelenleg csupán két-háromszoros áron lehet beszerezni, ami ellehetetlenítené
a termelést.
A GOSZ adatai szerint a magyar termelők jóval visszafogottabban használják a glifozátot, mint nyugat-európai társaik. A hazai átlagos szántóföldi felhasználó csupán legfeljebb kétszer permetez, amivel hektáronként 5-6 liter gyomirtót juttat ki, míg Nyugat-Európában háromszor-négyszer is kijuttatják a szert, elérve a 9-12 literes hektáronkénti felhasználást. Ráadásul a magyar termelők nem használják a glifozátot az élelmiszereket leginkább veszélyeztető deszikkálásra, a termény betakarítás előtti szárítására – mondta Petőházi Tamás.
A glifozát betiltásáért tovább küzdő Greenpeace Magyarország a legfontosabbnak továbbra is az állományszárításra történő felhasználás tilalmát tartja, mivel leginkább így kerülhet glifozát az élelmiszerekbe.
