Javult az államadósság összetétele

A mainstream közgazdaságtan keretein belül nehéz válaszokat adni a gazdasági válság során felmerült problémákra – e szavakkal nyitotta meg Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaság Sikersztorik a válság után című konferenciáját. Mint mondta, ebben benne van az adósságkezelés új alapokra helyezése is, amelyben az adósságráta csökkenése, a lakosság nagyobb szerepvállalása, a külföldi adósság leépítése és a magyar adósság felminősítése is szerepet kapott. Ha a gazdaságpolitika további javulását várjuk, akkor joggal feltételezhetjük, hogy újabb felminősítések jönnek a következő időszakban – tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által biztosított 20 milliárd eurós hitelcsomag kezdetben segítséget jelentett, ám ezt négy év alatt kellett volna visszafizetni Barcza György szerint. Ehhez viszont nem volt elég eurókötvényeket kibocsátani, belföldi források is kellettek. Ennek megoldására három célt határozott meg az ÁKK: az egyik az adósságráta csökkentése volt, amelyet elsősorban a fiskális politika, így a kormány határoz meg. A másik a növekvő belső finanszírozás és a lakossági program, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Míg a lakossági papírok 2012-ben 474 milliárd forintot értek el, addig idén szeptemberben már 6514 milliárd forint volt az állomány. Ezzel olyan adósságkezelés valósul meg, amely megelőzi a külső tartozás elburjánzását. Persze a lakosságtól lejárat előtt a bankok is visszavásárolják a lakossági papírokat, mellyel a bankok is magasabb kamatot kaphatnak az állampapírjaik után. A harmadik a csökkenő devizaarány, amely vastagon hozzájárult a magyar adósság felminősítéséhez, ráadásul az idei évet minden idők legalacsonyabb devizaarányával zárhatjuk – jegyezte meg Barcza.

A százéves lejáratú kötvénykibocsátásnak most nincs itt az ideje – válaszolta a közönség soraiból érkező kérdésre Barcza György. A tízéves hozamok most megfelelnek az ÁKK terveinek, ennél hosszabb futamidő esetén jelentősen megemelkednek a finanszírozási kiadások, tehát a százéves futamidejű kötvénynél is jóval magasabb kamatot kellene fizetni, mint tízéves futamidő mellett. Így pedig nem biztos, hogy megérné finanszírozási szempontból kibocsátani az ultra hosszú futamidejű kötvényeket, ráadásul ezek akár mérgező értékpapírként is megjelenhetnek később a piacon.

Ahonnan a gazdaságpolitika 2010-ben elindult, ahhoz képest siker, ahová jutottunk – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős államtitkára. Rávilágított, hogy a magas adósságráta volt az egyik legnagyobb probléma, hét éve ez 81 százalékos GDP-arányos adósságot jelentett. Míg az EU átlagos adósságszintje látványosan nő, addig a magyar adósság folyamatosan csökken, idén év végén 72,4 százalék lehet az arány. A gazdasági növekedésnek fenntarthatónak kell lennie, és együtt kell járnia a sérülékenység csökkentésével, a fegyelmezett költségvetési politikával és a strukturális változásokkal. Megemlítette az adórendszer átalakítását, a devizahitelek forintosítását, az uniós támogatások becsatornázását és a lakáspiacot támogató intézkedéseket is.

Csúcson a BlackRock

Sokan nem értik, hogy bár mi vagyunk a világ legnagyobb alapkezelője, miért helyezünk ekkora hangsúlyt a digitalizációra. Mostanra már 6 ezermilliárd dolláros összes kezelt vagyonnal büszkélkedhetünk, ami az organikus növekedés mellett a felvásárlásoknak is köszönhető – hangsúlyozta előadásában Melanie Seymour, a BlackRock Alapkezelő Budapest ügyvezető igazgatója. Négy alapelvüket ismertetve elmondta: az első a bizalom felépítése az ügyfelekben, a második a teljesítmény iránti elkötelezettség, a harmadik, hogy minden helyzetben a legjobbat próbálják nyújtani, a negyedik pedig az innováció.