Tovább lazítanak a monetáris politikán
Két nem hagyományos eszközt is bevet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a rövid kamatok alacsony szintje a hozamgörbe hosszú végén is megjelenjen. Ennek érdekekében öt- és tízéves futamidejű kamatcsere- (IRS) programot indít az MNB, amelynek keretében 2018 első negyedévében 300 milliárd forintos állománnyal számolhatunk. Emellett egyfajta eszközvásárlási program keretében legalább hároméves futamidejű jelzálogleveleket vásárol a jegybank – derült ki a novemberi kamatdöntés indoklásából. A dokumentum alapján a monetáris tanács 2019 közepére várja a 3 százalékos inflációs cél elérését. A döntés értelmében az alapkamat nem módosult, a tavaly május óta fennálló, 0,9 százalékos szinten lesz, egyúttal a kamatfolyosó sem módosult: –0,15 és 0,9 százalék között maradt. Az indoklás nem tartalmazza, hogy további, nem konvencionális lazító intézkedésekre is számíthatunk az MNB-től, a mostani kondíciók fenntartása várható a monetáris tanácstól.
Az IRS feltétel nélküli, így nincs meghatározva, hogy a bankok mire használják fel, akár vállalati, akár lakossági hitel, de egyéb felhasználás is elképzelhető – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a kamatdöntést magyarázó háttérbeszélgetésen. A korábbi kamatcsereügyleteket feltételhez kötötték. Míg az első negyedévben 300 milliárd forint áll a bankok rendelkezésére, addig az egész jövő évben 1000-1500 milliárd forint értékben pályázhatnak swapokra a tendereken. A korábbi swapokból 390 milliárd forint állomány jár le jövőre, amelyet pótolhatnak az új tenderek, így nem csak az új eszközök hatása érvényesülhet – tette hozzá a jegybank alelnöke.
A bankok alapvetően kétfajta dolgot kezdhetnek az IRS-sel: vagy továbbadják egy másik piaci szereplőnek, vagy fix kamatozású eszközt fedeznek le vele. Utóbbival az öt- és tízéves hozamokra tud hatni a jegybank, vagyis alacsonyabb hitel- és állampapírkamatokkal kalkulálhatunk, a kamatcsere a banki mérleg eszközoldalán fix kamatozású lakossági, vállalati hitelként vagy állampapírként jelenhet meg. Ez nem egy piacra fog hatni, hanem az összes piacra – hangsúlyozta Nagy Márton. A technikai részleteket a bankokkal közösen dolgozzák ki, ám a fő keretek már adva lesznek.
A jelzáloglevél-program keretösszege legfeljebb a kibocsátott jelzáloglevelek 50 százaléka lehet, az elsődleges és a másodlagos piacon is történhet vásárlás. A jelzáloglevelek állománya 900 milliárd forint, így a keretösszeg közelíthet az 500 milliárdhoz. Ezek miatt a jegybanki program állománya is növekedhet. Azt várjuk, hogy nemcsak egyre több, hanem egyre hosszabb jelzálogleveleket bocsátanak majd ki a bankok – fűzte hozzá az alelnök.
