Mérséklődött a szegénység

Élelmiszerre, alkoholmentes italokra és lakhatásra költik jövedelmük jelentős részét a magyar háztartások – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványából. Mivel kevesebbet kellett költeni a lakásfenntartásra, módosult a kiadás szerkezete is, és 2014-től kezdve már az élelmiszerek és az alkoholmentes italok hasították ki a lakosság fogyasztásából a legnagyobb szeletet. A háztartások 1 millió 22 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 4,4, az árak 0,4 százalékos változásának hatását is figyelembe véve 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb kiadási tételek közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak.

A hazai lakosság árérzékenységét mutatja, hogy a húsféleségeken belül a sertéshúsfogyasztás emelkedett a leginkább, a termék jelentős árcsökkenésének következtében. Az átlagot jóval meghaladó mértékben, 4 százalékkal nőtt a gyümölcsök ára, ami közrejátszhatott abban, hogy 2016-ban a lakosság kevesebbet vásárolt belőle, mint az előző évben. A zöldségfélék ára is jelentősen nőtt, ezen belül a burgonyáé kiemelkedően, ami szintén tükröződik az egy főre jutó mennyiségi adatokban is.

A KSH jelentése szerint a háztartási kiadások szerkezetében főként a rezsiköltségek csökkenése hozott változást, miután 2014-ben a háztartási energia ára (mint a családi költségvetés egyik domináns eleme) 11,7, 2015-ben pedig további 2,9 százalékkal esett vissza. Érdekesség, hogy a szilárd tüzelőanyagok használata a vizsgált időszakban reneszánszát élte, annak ellenére, hogy fogyasztói ára évek óta az átlagos árváltozás mértékét meghaladóan nőtt. A kiadvány megemlíti, hogy vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra, valamint kultúrára és szórakozásra is kevesebbet költ a lakosság, ellentétben a közlekedéssel, ahol az egy főre vetített kiadás tavaly 117,5 ezer forintot tett ki; a közlekedési kiadások 60 százalékát az üzemanyag-vásárlások képezték.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés tekintetében van hová fejlődnünk, a számok mégis optimizmusra adhatnak okot. A válság óta a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012-ben volt a legmagasabb, azóta folyamatosan csökkenő trend figyelhető meg. Tavaly 76 ezer fős visszaesés mellett 2 millió 465 ezer embert, a teljes lakosság 25,6 százalékát érintette a szegénység legalább egy dimenziója. 2015-höz viszonyítva az érintettek aránya 76 ezer fővel csökkent. 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel csökkent, a jövedelmi szegények aránya az évek óta tartó stagnálást követően 2016-ban 105 ezer fővel kisebb lett a megelőző évhez képest.

Javultak a bruttó és a nettó jövedelem számai is. Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2016-ban 1 millió 504 ezer forintot tett ki, ez 4,4 százalékkal magasabb a 2015. évinél. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 199 ezer forint volt, nominálisan 4,2 százalékos a növekedés – derül ki a KSH jelentéséből.